Görögországban a legalacsonyabbak közé tartozik az európai országok között a születési ráta, idén a szülőképes korú nőkre számított termékenységi ráta mindössze 1,264, a kormány ezért ott is próbálja ösztönözni a gyerekvállalást. A legújabb tervek széles kört foglalnak magukban, az utalványoktól kezdve a gyermekgondozási juttatásokon át az új szülőknek nyújtott adókedvezményekig, de szakértők megkérdőjelezik a terv hatékonyságát.
A súlyos demográfiai helyzetet az évtizedes gazdasági válság, a kivándorlás és a fiatalok megváltozott hozzáállása okozza. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök ezt nemzeti fenyegetésnek és a nyugdíjrendszert fenyegető „ketyegő időzített bombának” nevezte.
A kormány évente mintegy egymilliárd eurót költ gyermekvállalást támogató intézkedésekre, ennek ellenére
2022-ben 92 éves mélypontra zuhant a születések száma,
és a Neos Kosmos görög hírportál tudósítása szerint a nem hivatalos adatok azt mutatják, hogy 2023-ban tovább romlott a helyzet.
Vannak olyan kis falvak, ahol évek óta egyetlen gyermek sem született, a Törökországgal és Bulgáriával határos Oresztiáda körüli gabonatermelő régióban 2011 és 2021 között 16 százalékkal csökkent a népesség, a közeli Oremenio faluban a háromszáz lakos kétharmada hetven év feletti.
A családügyi, belügyi, pénzügyi és egészségügyi minisztérium által a héten ismertetett intézkedések között szerepelnek adókedvezmények az újdonsült szülők számára, bölcsődei hozzájárulás, a minimálbér 2025-től történő emelése, nyugdíjemelések és a szociális hozzájárulások csökkentése, megfizethető lakás biztosítása a fiatalok számára, anyagi támogatás a mesterséges megtermékenyítéshez, a bevándorlás támogatása – tudósított a Reuters.
Hasonlóval próbálkoznak más európai országokban is – sikertelenül, és szakértők szerint nem várható más eredmény Görögországban sem. Még az érintett tárcavezetők is szkeptikusak.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy bármelyik miniszter vagy minisztérium meg tudja fordítani a tendenciát
– ismerte el Szofia Zaharaki társadalmi kohézióért és családügyekért felelős miniszter, de kitart amellett, hogy továbbra is próbálkozniuk kell.
Tánosz Petraliasz pénzügyminiszter-helyettes is azt mondta újságíróknak, hogy „a demográfiai problémát egyértelműen nem lehet csak juttatásokkal és pénzbeli ösztönzőkkel megoldani”, szükség van az oktatási és az egészségügyi rendszer javítására, a jövedelmek növelésére és a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtésére is.
Biron Kocamanisz demográfus szerint azonban a most bejelentett intézkedésektől sem várható drámai hatás a születések számára. „Másfajta politikára van szükség, amely a probléma lényegét kezeli” – mondta, hozzátéve, hogy ez magában foglalja a fiatalok ösztönzését arra, hogy Görögországban maradjanak, és az onnan elvándorlók visszacsábítását.
A születések számának csökkenése Európa-szerte problémát jelent a kormányok számára, Franciaország, Olaszország, Norvégia és Spanyolország szintén több milliárd eurót költ gyermekvállalást támogató intézkedésekre, de kevés eredménnyel. Megállíthatatlannak tűnik a társadalmak elöregedése a fejlett világban,
ami komoly kockázatokat vetít előre a gazdaságban.
A demográfiai időzített bomba az egyik fő téma az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint jegybankelnökök (Ecofin) jelenleg zajló budapesti tárgyalásán is. A kontinens munkaképes korú lakosságának csökkenése ugyanis egyre nagyobb terhet ró az ellátórendszerekre és a költségvetésekre. De az előrejelzések szerint felére olvad Kína lakossága is az évszázad végére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.