Miért nem nyaralnak a magyarok? És a többiek?
Az Eurostat becslései szerint 2023-ban a 16 év felettiek körülbelül 29 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes utazást – szúrta ki az Euronews Business a legújabb európai nyaralási elemzést.
Ki mennyit nyaral Európában? Friss adatok jöttek augusztus végére
Az uniós polgárok 38 százaléka egyáltalán nem ment el az év során nyaralni. Arra nem tér ki a statisztika, hogy ennek minden esetben financiális okai voltak-e.
Az egy évvel korábbi adat szerint 2022-ben az EU 15 éves és annál idősebb lakosságának 62 százaléka legalább egyszer elutazott otthonából szabadidős céllal egynél több napig tartó nyaralásra.
Kik engedhetik meg maguknak a nyaralást Európában?
A felmérésből kiderül, hogy
- a hollandok 84 százaléka,
- a luxemburgiak 83 százaléka,
- a finnek 81 százaléka nyaralt legalább egyszer 2022-ben.
2023-ban a romániaiak 60 százaléka nem megy nyaralni, míg a bolgárok 44 százaléka nem utazott.
Magyarország a bolgárokhoz hasonló számokkal szerepel,
a magyarok 43 százaléka nem volt legalább egyhetes nyaraláson.
A turisztikai nagyhatalomnak számító Spanyolországban a lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának az egyhetes nyaralást.
Olaszországban ez az összesített érték 32 százalék, míg Franciaországban és Németországban 25, illetve 23 százalék.
Az EU-n kívüli, de európai országként Norvégia áll a spektrum másik végén, ott az emberek mindössze 7,9 százaléka van akadályozva gazdaságilag az utazásban.
Nőtt a nyaralás ára Európában
A szervezett utazási csomagok fogyasztói ára 2024 júliusában az EU-ban 6,6 százalékkal volt magasabb, mint 2023 júliusában. A belföldi üdülési csomagok ára 11,1 százalékkal, a nemzetközi üdülési csomagoké 5,7 százalékkal emelkedett az Eurostat számai szerint.
A szervezett utazások árának éves növekedési üteme 2021 augusztusa óta emelkedik, 2022-ben és 2023-ban a legtöbb hónapban meghaladta a 10 százalékot. Különösen a belföldi szervezett utazások ára emelkedett 2023-ban, amikor hét hónapban is az éves inflációs rátát meghaladó mértékű drágulást mértek.
Nyaralás 2024: Franciaországban és Olaszországban drágább lett
Idén nyáron
a legtöbb uniós országban emelkedett a saját országokon belül értékesített szervezett utazások ára.
A legnagyobb növekedést Franciaországban mutatták ki, ahol 2024 júliusában 22,2 százalékkal magasabb árakat mértek, mint egy évvel korábban.
Olaszországban plusz 19,5 százalék és Cipruson plusz 16,7 százalék volt az áremelkedés, és három uniós ország számolt be negatív inflációs rátáról az üdülési csomagok esetében.
Olcsóbb lett
- Málta 2,9 százalékkal,
- Finnország 2,7 százalékkal
- és Dánia 0,2 százalékkal.
Az uniós lakosok mintegy 474 milliárd eurót költöttek turisztikai céllal, ennek 53 százalékát külföldi utazásaikon. Az adatokat szolgáltató 26 uniós ország közül 17-ben az idegenforgalmi kiadások több mint fele ment el külföldi utazásra.
A legtöbbet utazók közé tartozó luxemburgiak költöttek a legtöbbet határon átnyúló utazásaikra, turisztikai kiadásaik 98 százalékát külföldhöz kötődött. A luxemburgiakat követik a belgák 90 százalékos aránnyal, a máltaiak 89, a ciprusiak 84 és a hollandok 81 százalékkal.
Éppen fordítva vannak ezzel a romániai, görögországi és franciaországi lakosok, akik nem külföldön, hanem otthon költenek többet utazásra és kapcsolódó kiadásokra, konkrétan turisztikai költéseik több mint 70 százaléka belföldi utakra irányult.
Az uniós lakosok turisztikai kiadásainak
- 6 százalékát amerikai utazásokra,
- 4 százalékát ázsiai és
- 3 százalékát afrikai utakra költötték.
Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó átlagos turisztikai kiadások jelentősen eltérnek az egyes európai országokban.
Két éve Luxemburgban volt a legmagasabb, 175 euró az éjszakánkénti idegenforgalmi kiadás, Ausztriában 154 euró. Az uniós átlag 87 euró volt, ami nem az adott ország, hanem az adott ország polgárainak máshol elköltött összegeit jelöli.
Eszerint a vezető gazdaságok közül Németországban volt a legmagasabb, 109 euró az éjszakánkénti kiadás. Franciaországé 84 euró, míg Spanyolország és Olaszország egyaránt 72 euróval az uniós átlag alatt maradt.
Így nyaral a magyar: mennyit költünk?
Itthon idén is Siófok volt a legnépszerűbb hazai úti cél nyáron a magyarok körében,
Az országos nyári belföldi foglalások 36 százaléka legfeljebb 50 ezer forint értékű volt, és az egy-két éjszakás vakáció volt a legjellemzőbb a Szallas.hu legfrissebb, nemrég közzétett adatai szerint.
A külföldi úti célok közül
egyénileg a horvát tengerpart, utazási irodán keresztül viszont a török, a görög, az olasz és a spanyol nyaralóhelyek voltak idén a legnépszerűbbek a magyarok körében.
A repülőjegyek ára átlagosan 10-15 százalékkal drágult, az éves alapú áremelkedés sem haladja meg az inflációt.
A lélektani határ a 80-100 ezer forintos oda-vissza útra szóló repülőjegyeknél húzódik, efölött már nem beszélhetünk tömegpiacról a repülőjegy-értékesítők szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.