A Vanity Fair nyomozása rekonstruálta Klaus-Michael Kühne vagyonának eredetét: az általa örökölt Kühne+Nagel logisztikai óriáscég irányította a Harmadik Birodalom idején a vagyonlefoglalásokat.
A Klaus-Michael Kühne nevet kevesen ismerik hazáján kívül, pedig ő Németország leggazdagabb embere. Vagyona nagyobb, mint a legismertebb öreg milliárdosoké, Francois Pinault vagy a Jeff Bezostól elvált MacKenzie Scott vagyona. A 87 éves Kühne a szállítmányozás királya és a Kühne+Nagel logisztikai óriáscég tiszteletbeli elnöke. Vagyona a Forbes szerint 44 milliárdot ér, s ezzel ő a legnagyobb német vállalkozó, aki egyébként soha nem vállalta, hogy vagyona eredetével foglalkozzon.
Nem véletlen, hiszen az más nyugati milliárdosokéhoz hasonlóan a náci korszakból ered – mutat rá a Vaity Fair. Esetében konkrétan a zsidó tulajdon legszégyenletesebb és „legrendezettebb” elrablásában.
Az amerikai Vanity Fair vizsgálata most feltárta azt, amit a németek nagy vonalakban sejthettek, de a részleteket sosem ismerték meg. A Kühnére nehezedő nyomás évek óta nő: például az alapítványa által kiosztott irodalmi díjakat megtagadják, apja, Alfred sírját megrongálják a „náci tőke” felirattal. Khüne évtizedek óta Svájcban él, de egyben Hamburg fővédnöke és finanszírozója is , ahol Olaf Scholz született, és ahol ő volt a polgármester.
A családi titok az apjától, Alfred Khünétől származó örökség eredete. 1933-ban történt, három hónappal Hitler kancellári esküje után, amikor a Kühne fivérek ellenszolgáltatás nélkül kiszorították a másik partnert, a zsidó Adolf Maast a Kühne+Nagel cégből. A hajózási üzlet beindult, és 1942 és 1944 között Kühne rendkívül gazdag lett. Monopolhelyzetbe hozva magukat, ők szervezték meg a Möbelaktiont, vagyis a mintegy hetvenezer zsidó családtól megszerzett bútorok Németországba szállítását, a tulajdonosaikat akkor koncentrációs táborokba deportáltak. Franciaországban, Belgiumba és Hollandiában nem akadt olyan távoli falu, ahová a Kühne ne érkezett volna meg.
Klaus-Michael Kühne 1958-ban, 21 évesen csatlakozott a céghez, és globális hatalommá változtatta. Soha nem tagadta a bűncselekményeket, kártérítést fizetett a zsidóknak, akárcsak 6500 másik német vállalkozás. 2015-ben nyomozást rendelt el a családi vállalat cselekményeit feltárandó, de végül nem ismertette a következtetéseket, és nem volt hajlandó azokat közzétenni. Azt mondta, „egy bizonyos ponton, hagyni kell a történelem porát, hogy leülepedjen a dolgokon”. Az apja iránti odaadása töretlen marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.