késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Németország százéves lemaradásba került a fegyverkezéssel
„Visszatért a háború Európába” – ütős megállapítás az Ukrajna-összecsapás kapcsán a kieli világgazdasági intézet, az IfW legújabb kiadványából. A háború hosszúnak ígérkezik, ezért a fegyverkezés, fegyvergyártás központi kérdéssé válik – vélekednek a szerzők, akik kidolgozták az IfW legújabb mutatószámát, a KMPT-t – Kiel Military Procurement Tracker –, a katonai beszerzések nyomon követésének kieli mutatóját.
Mi kell a háborúhoz?
Mi kell a háborúhoz? Szun Ce kínai filozófustól (A háború művészete) az olasz hivatásos katonáig, katonai elemzőig, diplomatáig, Raimondo Montecuccoliig a hadiipari stratégák a ráfordításokat hangsúlyozzák. A 17. századi olasz tábornok legendás mondása szerint három dolog kell a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Európában pedig ma éppen ez hiányzik. A Politico méltatja a teljes terjedelmében közzétett Mario Draghi-jelentést Európa versenyképességéről.
Tele van jó szándékú javaslatokkal – de ezek nagy pénzbe kerülnek
– szól a summázás.
Draghi évi 800 milliárd eurós EU-beruházásokról álmodozik, miközben az EU s annak hajtómotorja, Németország egyre jobban legatyásodik. Nemhogy 800 milliárdot, de a tizedét is alig tudják összekaparni. Ezernyi teher nehezedik az EU-vezetés vállára is, aminek elviselését a fokozódó politikai-gazdasági megosztottság – energiakérdések, klímaváltozás kezelése, migráció – mellett az új tagok felvétele, Ukrajna támogatásának terhe is nehezíti.
Ukrajna ugyanis roppant pénzekbe kerül és némelyik EU/NATO-tagország a szó szoros értelmében lesöpörte a padlást, egész fegyvernem-felszereléseket – például Dánia a teljes tüzérségét – adott az országuk egységéért harcoló ukránoknak.
Ezt most részben az EU-n hajtanák be. Kijev gazdasági helyzete a támogatások dacára kétségbeejtő. A Moody’s és az S&P szerint Kijev technikailag csődbe került, nem tudja törleszteni a felvett kölcsönök esedékes részleteit.
A Moody’s Ukrajna hitelezőinek 71 százalékos veszteségéről beszél.
Ki fog ezután pénzt invesztálni Ukrajna újjáépítésébe?
Nyugat-Európa fegyverkezése lemaradni látszik
Míg Oroszország az utóbbi két évben növelte hadiipari kapacitásait, addig Nyugat-Európa e tekintetben lemaradni látszik, legalábbis az ütem tekintetében – derül ki a KMPT-mérőszámhoz fűzött kommentárból.
Oroszország hadiipari kapacitásai jóval többet termelnek, mint amennyit az orosz csapatok a harcokban vesztenek
– derül ki a dokumentumból.
Különösen letaglózó Európa ipari kulcsországának, Németországnak mint hagyományosan az európai (hadi)ipar gerincének a megroppanása.
„Figyelemmel kísértük a védelmi ipari beszerzéseket Németországban, és megállapítottuk, hogy 2022 februárja után másfél évig a német hadiipari kapacitásnövekedés lassú volt. Tavaly az év utolsó részében a helyzet e tekintetben tovább romlott” – állapítják meg a szerzők.
Figyelembe véve Németországban az utolsó évtizedek masszív fegyverzetvesztését és a beszerzések jelenlegi sebességét, megállapítottuk, hogy egyes létfontosságú fegyverrendszerekben Németország száz év alatt sem éri el a 2004-es szintjét
– írják az IfW kutatói, akik a keresleti oldal stabilizálásában látják a megoldást.
Eszerint Németországnak nem kell bevezetnie a hadigazdálkodást orosz mintára, hanem egyre növekvő és megbízható keresletet kell biztosítania, amely maga után húzza a kapacitásbővülést is – vélekednek, hozzátéve, hogy e mögé egy hosszú távú európai fegyverkezési stratégiát kellene állítani. Ennek alapján pedig Németország és Európa – egy integrált európai piac meglétét és az abból adódó költséghatékonyságot feltételezve – az innovációra és a technológiai felsőbbrendűségre építhetne. Ehhez ad támogatást az új KMPT-mutató – vélik a szerzők.
Moszkva támadásának lélektani hatása van, katonai szempontból elhanyagolható
Noha Moszkva több mint száz ukrán repülőgép-típusú, azaz zajos belső égésű motorral meghajtott drón célpontjává vált, a támadó légi eszközök nem jutottak el a Budapestnél tízszer nagyobb területű orosz főváros közigazgatási határain belülre – legalábbis a helyi jelentések szerint. A támadásnak elsősorban lélektani hatása van, katonai jelentősége elhanyagolható.
A Moszkva körüli városokig – Kolomna, Ramenszkoje, Zsukovszkij – repült ukrán drónok néhányszor tíz kilogrammos robbanófeje nem versenyezhet rombolóerőben a Kijev belső kerületeit korábban ért, önállóan manőverező orosz robotrepülőgépek (cirkáló rakéta), ballisztikus és hiperszonikus (Iszkander-M, Kinzsal) rakéták 400–700 kilogrammos robbanófejével.
Oroszország csapásmérő ereje továbbra is a Don-medencét (Donbasz) tekinti a fő célterületnek, folytatva az előrenyomulást. Ukrán elemzők szerint távlatilag veszélybe kerülhet a vasúti-közúti csomópontnak számító Pokrovszk mellett Dnyipro – igen jelentős hadiipari üzemeknek helyet adó – nagyvárosa is. Az utóbbi azért, mert a Dnyeper folyó partján fekszik, akárcsak Zaporizzsja vagy Herszon, így a – mindenütt a Dnyeper folyó bal partja vonaláig tervbe vett – feltételezett orosz előrenyomulás egyik célterülete lehet.
Nyugati elemzők is egyre gyakrabban bírálják a kurszki területre való betörés ukrán tervét, mert széthúzza, megnyújtja a frontvonalakat. Ez a taktika mindig az erősebb és jobb logisztikai pozíciójú félnek – jelen esetben egyértelműen az oroszoknak – kedvez.
A kurszki területen a betört ukrán kontingens területfoglalása gyakorlatilag leállt. „A kacapok (az oroszok ukrán gúnyneve) nyugati frontvonalunkon támadnak” – írja a DeepState ukrán hírszerző cég.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter eközben Kijevben bejelentette, hogy Biden elnök és Starmer brit kormányfő washingtoni egyeztetését követően közli Washington álláspontját az amerikai fegyverek oroszországi bevetésének feltételeiről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.