A Brexit mélyreható és tartós negatív hatással van az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti áruforgalomra, amely az angliai Aston Egyetem kutatóinak becslése szerint 2021 és 2023 között 17 százalékkal volt alacsonyabb ahhoz képest, amilyen akkor lehetett volna, ha az ország a közösség tagja marad.
A frissen nyilvánosságra hozott tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy milyen gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából. Kiderül belőle az is, hogy a negatív hatások idővel egyre erőteljesebbek, hiszen 2023-ban nagyobb volt a visszaesés a brit exportban, mint a megelőző években.
„Ez nem csupán átmeneti, rövid távú zavarról árulkodik az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, hanem mélyebb strukturális változásokról, amelyek valószínűleg tartósan fennmaradnak” – idézte a CNN internetes oldala a tanulmányt.
A 2016-os népszavazást követően, 2020. december 24-én zárult le a Brexit, amikor a két fél végül megállapodott a kereskedelmi kapcsolatokról.
A tanulmány megállapításai alapján nyilvánvaló, mekkora kihívás ez a munkáspárti kormány azon törekvéseire, hogy beindítsa a gazdasági növekedést, amely a legfőbb prioritása. Ez lesz a jövő hónapban bemutatandó költségvetés első számú célkitűzése is.
Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz, ami pedig segítene a célja elérésében.
Az EU fontosságát Nagy-Britannia szempontjából pontosan megmutatják a számok:
A jelentés szerint azonban meredeken csökkent az EU-ba exportált brit áruk választéka, és az olyan ágazatokban, mint az élelmiszeripar és a ruhaipar, a kisvállalkozások a megnövekedett költségek és a bürokrácia miatt egyszerűen felhagynak a kivitellel.
A tanulmány vezető szerzője, Jun Du közgazdászprofesszor szerint a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás „jelentős akadályokat vezetett be” az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelembe.
A kapcsolatok javítása érdekében a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy helyezze előtérbe az „ágazatspecifikus” megállapodásokat olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, egyszerűsítse a vámeljárásokat a digitális technológia segítségével, és biztosítsa a szabályozás szorosabb összehangolását az EU-val.
Sürgős politikai beavatkozások nélkül az Egyesült Királyság gazdasági pozíciója és a világpiacon elfoglalt helye tovább gyengül
– figyelmeztetett Du.
A számok alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy gazdasági szempontból nem érte meg a Brexit. A UK in a Changing Europe nevű akadémiai kutatóintézet becslése szerint a Brexit a 2016-os népszavazás és tavaly július között a 2–4 százalékkal zsugorította a brit GDP-t.
A kormány számára gazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint pedig hosszú távon az új kereskedelmi kapcsolat várhatóan 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia kibocsátását ahhoz képest, mint ha az ország az EU-ban maradt volna.
A Financial Times emlékeztetett, hogy az Aston University kutatása a Resolution Foundation közgazdászainak munkájára épül, akik arra figyelmeztettek, hogy a Brexit kiszorítja az Egyesült Királyságot az uniós ellátási láncokkal való integrációtól függő, magasabb termelékenységű gyártási tevékenységekből.
Sophie Hale, az intézet vezető közgazdásza szerint az eredmények azt mutatják, hogy
a gazdasági károk még messze nem tetőztek,
bár nem világos, hogy a visszaesés mekkora részét okozza az új kereskedelmi megállapodásokra való átállás, illetve az uniós szabályozástól való eltérés.
„Akárhogy is, egyértelmű, hogy a Munkáspártnak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza a további romlást, és megvédje az Egyesült Királyság gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.