A Macronomics tündöklése és bukása
Amikor Emmanuel Macron 2017-ben hatalomra került, az üzleti világ az egykori Rothschild-bankárt a tenyerén hordozta. Abban bíztak, hogy az az állami kiadások csökkentésével és az adók mérséklésével Franciaországot a világ egyik legjobb befektetési célpontjává fogja tenni. Hét évvel később a francia elnökbe vetett bizalom gyakorlatilag megszűnt.
A csütörtökön bemutott jövő évi költségvetés - 19,4 milliárd euró adóemelés és 41,3 milliárd euró kiadáscsökkentés - erős jele annak, hogy a Macron-érában a francia gazdaságpolitika csődöt mondott. Az elnök politikai ellenfelei igyekeznek kihasználni a megrendült francia költségvetési politikát - fenki a késeiket.
Hagyományosan Macron mindig is úgy próbált politikai pirospontokat szerezni, hogy a gazdasági ügyekben felnőttként mutatkozott a közvélemény előtt. Az idei parlamenti választási kampányban a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchont és a radikális jobboldali Marine Le Pen-t egyaránt felelőtlen pazarlónak nevezte, akik Franciaországot a pénzügyi szakadékba taszítanák.
A pénzügyek Mozartja
Most viszont Macron kamatostul kapja vissza a kampányban elhangzott vádjait: potenciális utódai fejére olvassák, hogy az ország államháztartási hiánya idén várhatóan eléri a bruttó hazai termék 6,1 százalékát, szemben a 2017-es 2,6 százalékkal.
Tönkretették Franciaországot, és hazudtak a franciáknak
- mondta a múlt héten Le Pen, aki "a pénzügyek Mozartjának" inkompetenciáját ostorozta, szúrós utalás ez Macron befektetési bankári múltjára.
Talán még szembetűnőbb, hogy Édouard Philippe, aki Macron első ciklusa alatt miniszterelnök volt, és esélyes az utódlásra, szintén azzal vádolta a kormányt, hogy eltitkolta az igazságot a nyilvánosság és az EU elől Franciaország hatalmas adósságállományával kapcsolatban.
„Senki sem hiszi el!” - mondta, utalva arra az ígéretre, hogy 2027-ig összhangba hozzák a hiányt az uniós szabályokkal.
Közgazdászok és független hatóságok, például a francia központi bank, továbbá a számvevőszék most már Macron alapvető gazdaságpolitikai receptjét (a tehetősek számára adócsökkentés, a vállalatok számára nagyvonalú állami támogatások) is megkérdőjelezik.
Hazudtak a költségvetésről
A Macron centrista pártjának a júliusi előrehozott parlamenti választásokon elszenvedett vereségét követően kinevezett új kormány, amelyet Michel Barnier miniszterelnök vezet, súlyos költségvetési válsággal néz szembe. Barnier azzal vádolta elődeit, hogy nem mondták el a franciáknak a teljes igazságot az ország siralmas költségvetéséről: „nagyon lealacsonyító helyzetet találtam, sokkal lealacsonyítóbbat, mint amennyit mondtak”.
A francia államháztartási hiány - a különbség aközött, hogy az ország mennyit költ és mennyi bevételre tesz szert - az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, a várkozások szerint az idén az ország GDP-jének 6 százaléka körül lesz, ami jóval meghaladja az előző kormány 5,1 százalékos hivatalos előrejelzését és az uniós szabályok által meghatározott 3 százalékos hiánykorlátot. Franciaország ellen túlzottdeficit-eljárás folyik Brüsszelben, mert már tavaly is megszegte az uniós kiadási szabályokat.
Adóemelések futószalagon
A csütörtökön benyújtott költségvetés adóemelések sorával állt elő:
- megadóztatják a vállalatok részvényvisszavásárlásait,
- a villamosenergia termelést,
- emelik a társasági adókat, különösen a nagyvállalatoknál, valamint
- a korábbinál nagyobb terhek sújtják a leggazdagabb háztartásokat is - visszájára fordítva az elnök korábbi kedvezményeit.
Macron gazdaságpolitikája a koronavírus-járvány előtt kifizetődőnek tűnt. Első hivatali idejének elején a kormánynak 2018-ban sikerült az EU által előírt 3 százalékos GDP-arányos határérték alatt tartania a hiányt, ki is kerültek egy korábban indított uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor az ország munkanélküliségi rátája idén 7,5 százalékra csökkent a 2017-es 7,9 százalékról, és az EY felmérése szerint az ország Európa legvonzóbb célpontja lett a külföldi befektetők számára.
Macron gazdasági mézesheteinek az vetett véget, amikor az állami kiadások az egekbe szöktek a világjárvány által kiváltott gazdasági válsággal folytatott küzdelemben. Más uniós országokhoz hasonlóan Franciaország is jelentős állami támogatásokkal segítette a gazdaságot,
Az ukrajnai orosz invázió által gerjesztett energiaválság idején Franciaország és más uniós országok is folyamatosan költöttek az érintett vállalkozások megsegítésére, valamint a gáz- és villamosenergia-árak korlátozására.
Macron számára tabu volt a kiigazítás
Amikor a válság enyhült, a kormány igyekezett rendbe tenni az államháztartást, viszont elzárkózott a nagyobb kiadáscsökkentésektől vagy adóemelésektől, hisz ezek miatt Macron még népszerűtlenebbé válhatott volna a nyári uniós és nemzeti választásokon.
Az elnök két hónappal az uniós választások előtt félt a költségvetésről szóló vitát napirendre tűzni
- mondta a Politico című lapnak egy volt magasrangú hivatalnok. „Az elnök meghátrált. A sárgamellényesek traumát okoztak neki” - mondta egy volt Macron-párti törvényhozó, utalva a 2018-ban kirobbant erőszakos tüntetésekre, amelyek a Macron által tervezett magasabb üzemanyagadó ellen irányultak.
Az elmúlt hónapokban a „Bercy” néven ismert, nagyhatalmú francia gazdasági minisztérium arra figyelmeztett, hogy az államháztartás hiánya lassan kicsúszik az ellenőrzés alól. A nyilvánosság előtt azonban a minisztérium továbbra is túlzottan optimista hiányprognózisokat tett közzé. Idén tavasszal, amikor a helyzet már igencsak borúsnak tűnt, Bruno Le Maire akkori gazdasági miniszter az idei költségvetés módosítását javasolta, új adók és kiadáscsökkentések bevezetésével - ezt az opciót azonban Macron akkor kategorikusan kizárta, félt attól, hogy a választásokon ezért is büntetik majd a szavazók.
Egészen a jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásáig az adóemelés tabu volt Macron számára, aki adócsökkentésekkel alapozta meg gazdaságpolitikai hírnevét.
Így például a társasági nyereségadót 33 százalékáról 25 százalékra csökkentette, csökkentette a kötelező járulékokat, amelyeket a vállalatoknak nyereségüktől függetlenül kell fizetniük, és megszüntette a vagyonadót.
A francia számvevőszék szerint éppen ezek az adócsökkentések kezdték el elúsztatni a büdzsét.
Ezek az adócsökkentések, amelyeket nem ellensúlyoztak kiadáscsökkentések, elmélyítették az államháztartás hiányát és növelték az államadósságot
- írta a francia számvevőszék egy idén közzétett jelentésében, amely szerint Macron adócsökkentési programja 2018 és 2023 között 62 milliárd euróba került.
Macron annak idején azzal érvelt, hogy a vállalatokra kivetett alacsonyabb adók növelnék a gazdasági aktivitást, és ez nagyobb adóbevételt jelentene az államkassza számára.
Elvileg nem volt rossz stratégia. De nem vált be
- kommentálta nemrég a helyzetet Jean-Pisany Ferry közgazdász, Macron gazdasági programjának egyik szülőatyja a Le Nouvel Obsnak adott interjúban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.