A nagyvállalatoknak sem mindegy, hogy ki lesz az új amerikai elnök

Már csak három hét van hátra az amerikai elnökválasztásig, és egyre csökken a különbség a felmérésekben a két jelölt, Kamala Harris és Donald Trump támogatottsága között. A gazdasági ágazatok jelentős részének pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az Egyesült Államok új elnöke.

Az NBC News legfrissebb, országos közvélemény-kutatásának eredménye szerint teljes a holtverseny, mind a két elnökjelöltet a megkérdezett ezer ember 48-48 százaléka támogatja. Gyakorlatilag ugyanezt az eredményt hozta az ABC News és az Ipsos közös felmérése is: itt ugyan Harris 50, Trump 48 százalékon áll a teljes közvélemény, valamint 49, illetve 47 százalékon a regisztrált szavazók körében, a különbség azonban hibahatáron belül van.

az NBC News szeptemberi felmérésében a megkérdezettek 48 százaléka volt róla pozitív, 45 százaléka negatív véleménnyel, míg most ez 43, illetve 49 százalékra fordult, vagyis plusz 3 százalékról mínusz 6 százalékra romlott a megítélése.

Más szabályok, más adók várhatók az elnökválasztás után

Az amerikai vállalatoknak azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyikük nyer, mert a két jelölttől drasztikusan eltérő gazdaságpolitika várható, a verseny kimenetele nagy különbségeket eredményezhet a szabályok, az engedett fúziók és a fizetendő adók tekintetében.

Trump korábbi elnöksége idején csökkentette a társaságiadó-kulcsot, vámokat vetett ki a kínai árukra, törekedett a szabályozás és a bürokrácia csökkentésére és a bevándorlás visszaszorítására.

Harris ezzel szemben támogatná a vállalatiadó-kulcs 28 százalékra emelését a Trump alatt bevezetett 21 százalékos kulcsról, amihez azonban a kongresszus jóváhagyására lenne szükség.

A legtöbb vállalatvezető arra számít, hogy Harris nagyjából folytatni fogja Joe Biden elnök politikáját – emlékeztetett összeállításában a CNBC, hozzátéve, hogy sok minden függ attól is, kiket választ az új elnök olyan kulcspozíciók betöltésére, mint a pénzügyi és igazságügyi miniszter, vagy ki lesz szövetségi kereskedelmi bizottsági tag.

Biden kemény volt a légitársaságokkal

Az egyik legnagyobb szektorban, a légi közlekedésben mindent befolyásolhat az elnökválasztás eredménye attól kezdve, hogy a légitársaságok mennyit fizetnek a fogyasztóknak a járatkimaradások miatt, egészen addig, hogy mennyibe kerül egy repülőgép megépítése az Egyesült Államokban.

új szabályokat hozott vagy javasolt olyan kérdésekben, mint a járattörlés esetén járó pénzvisszatérítés vagy a családi ülőhelyek és a szolgáltatási díjak közzététele, amit a légitársaságok bíróságon támadtak meg.

A jelenlegi demokrata kormányzat harcolt az iparági konszolidáció ellen is, és megnyert két trösztellenes pert, amelyek megakadályozták az American Airlines és a JetBlue Airways partnerségét, és meghiúsította a JetBlue tervét a Spirit Airlines fapados légitársaság felvásárlására.

A vámok visszaüthetnek a Boeingnek

Trump korábbi kormányzata nem védte hasonló módon a fogyasztókat, és a vállalatok kedvezőbb elbírálásra számíthattak a fúziók engedélyezésénél is, bár már így is csak négy légitársaság ellenőrzi az amerikai piac több mint háromnegyedét.

Ami a repülőgépgyártókat illeti, mindennél jobban vágynak a stabilitásra, azt pedig aligha élvezhetnék republikánus elnökség alatt. Trump tovább emelné a kínai importra kivetett vámokat, ami növeli a gyártási költségeket, amikor azok egyébként is emelkednek, miközben a sztrájk és a növekvő veszteség miatt hatalmas leépítésre kényszeríti a Boeinget.

Kína ráadásul válaszolni fog a vámemelésekre, ahogyan az Európai Unióval is tette, ami rossz hír a Boeingnek, amelynek az ország fontos piaca.

A bankvezérek Trumpnak drukkolnak?

A nagy bankokat negatívan érintenék a még a Biden-kormányzat által javasolt ambiciózus szabályozási tervek, amelyek több tízmilliárd dollárnyi bevételt veszélyeztetnek. Harris várhatóan ragaszkodna a végrehajtásukhoz, Trump viszont inkább lazít majd a szabályozásokon, ahogyan első elnöksége alatt is tette.

– mondta a CNBC-nek egy majdnem százmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező bank vezérigazgatója.

Egyesek szerint azonban a Trump 2.0 talán nem lesz olyan barátságos az iparághoz, mint első hivatali idejében, az alelnökjelöltje, az ohiói J. D. Vance szenátor ugyanis gyakran kritizálja a Wall Street-i bankokat, és a múlt hónapban Donald Trump is elkezdte erőltetni azt az ötletet, hogy a hitelkártya-kamatlábakat 10 százalékban maximálják, ami földrengésszerű következményekkel járna az iparágra nézve.