Branko Bacic építési, tervezési és állami vagyonügyi miniszter pénteken bemutatta a horvát kormány 2030-ig szóló lakhatási politikájának nemzeti tervét, amellyel megfizethető és fenntartható lakhatást kíván biztosítani, és amelyhez a becslések szerint 1,2 milliárd euróra lesz szüksége.
Ez a stratégiai dokumentum több szakterületet érintő módon, a demográfiai, társadalmi, gazdasági, pénzügyi, területi és környezetvédelmi politika minden szempontját figyelembe véve készült el – hangsúlyozta a tárcavezető a nyilvános bemutatón, hozzátéve, hogy átfogó elemzésen keresztül azonosították, és válaszokat is adtak a rendkívül magas vételi és bérbeadási árak okaira Horvátországban.
A bevezetőben többek között elmondta: Horvátországban a lakásállomány 40 százaléka (958 ezer lakás) nem lakáscélú, ugyanakkor több mint 230 ezer lakás hiányzik a piacról, ami ahhoz vezetett, hogy az elmúlt években az ingatlanárak és bérleti díjak erőteljesen emelkedtek, mert a kereslet nagyobb volt a kínálatnál.
Hideg zuhany a magyar nyaralókra Horvátországban: januártól új adót kell fizetniük
Január elsejével bevezeti Horvátország az ingatlanadót, ami elsősorban a külföldieket fogja sújtani. Bár nem lesz kötelező, de az önkormányzatoknak meglesz a jogkörük, hogy kiszabják a 0,6 eurótól 8 euróig terjedő adókulcsot. Horvátországban is problémát okoz a lakáshiány.
A nemzeti terv három célja a megfizethető, fenntartható lakhatás és lakóingatlanok számára megfelelő terület biztosítása, amelyet pénzügyi, adózási, földterületi és környezeti, energetikai szempontok alapján fognak megvalósítani, és ehhez több törvényt is módosítanak majd – részletezte Bacic. Ám hozzátette: a három cél eléréséhez adópolitikai intézkedéseket vezetnek be, hogy az üresen álló ingatlanok kiadásra kerüljenek, valamint ösztönözzék a hosszú távú bérbeadást a rövid távú bérbeadással szemben.
A nagyvárosi lakáskapacitások felszabadítása érdekében növelik a kollégiumi férőhelyek számát, és ösztönzik a nonprofit lakásszövetkezetek tevékenységét is. A nemzeti terv megvalósításához 1,2 milliárd euróra van szükség, és ez „sok pénz”. Bacic megjegyezte, hogy ehhez egy rulírozó hitelalapot hoznak létre, amelyből a teljes nemzeti tervet finanszírozzák majd. Az alapba fektetik az állami költségvetés forrásait, az uniós forrásokat, a banki hiteleket, valamint a polgárok által megfizethető lakhatási intézkedések révén befizetett összegeket.
A dokumentum szerint 2030-ig nyolcezer lakás épül a lakásépítést ösztönző programon (POS) keresztül, a támogatott területeken pedig további kétezer lakást építenek és újítanak fel. Továbbá 1200 olyan állami lakást is biztosítanak, amelyek jelenleg nincsenek használatban , és a közszféra tulajdonában lévő további ingatlanokat vesznek át. Építési területek kijelölésével és nonprofit lakásszövetkezetek ösztönzésével 1200 lakás épül, a megfizethető bérleti program révén pedig 9000 magántulajdonú lakás kerül használatba.
Bacic szerint ez utóbbi okozhatja majd a legtöbb vitát.
Ebben az esetben a tulajdonosok átadják az ingatlanjaik kezelését a jogi ügyletekkel és ingatlanközvetítéssel foglalkozó állami ügynökségnek (APN) háromtól tíz évig terjedő időtartamra, a hivatal pedig garantálja számukra a jogbiztonságot.
Ez részben megoldja a bérbeadók problémáit, amelyek a bizonytalanságból és késedelmes fizetésekből adódnak, a bérlők pedig elfogadható havi bérleti díjat fizetnek majd az APN-nek, amely garantálja számukra a biztonságos lakhatást a megállapodás szerinti időtartamra.
Ügyes trükkel tenné olcsóbbá a lakásokat a horvát kormány
A horvát kormány korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását, hogy megfizethetőbbé tegye az ingatlanokat. Az erről szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.