Nagy a baj az európai kötvénypiacokon, szórják a francia papírokat

Az olimpiai álomból felébredve Franciaország kénytelen ráébredni a keserves valóságra – kiesett a befektetők kegyeiből. Emmanuel Macron francia elnök politikai hazárdjátéka bizalmatlanságot keltett; a költségvetéssel kapcsolatos kétségek miatt öntik a piacra az államkötvényeket. 

Ez azért nagy baj, mert a francia papírokat hagyományosan a német kötvények, a régió legbiztonságosabb eszköze helyettesítőjeként tartották számon – most viszont Németországban is a politikai és költségvetési bizonytalanság az úr. A francia adósság hozama most a spanyoléhoz és az olaszéhoz közelít. 

A júniusi előrehozott választás után a politikai élet lebénult. Párizs már most jelezte Brüsszelnek, hogy legalább öt év lesz, mire az államháztartási hiányt az Európai Unió által meghatározott szintre csökkentik. Ennek a feladatnak a megkezdésére csütörtökön tesznek kísérletet, amikor Michel Barnier miniszterelnök kormánya bemutatja a 2025-ös költségvetést.

Macron és a fiskális alkoholizmus

Macron a politikai bukás után gazdasági krízissel is kénytelen szembesülni. Korábban vállalkozásbarát politikát hirdetett meg; a Brexit után Párizst remélte az öreg kontinens pénzügyi központjává tenni. Ehhez képest most az államháztartás ezer sebből vérzik, a gazdasági kilátások a politikai válság miatt erősen kétségesek, a Macron által ígért növekedési és munkahelyteremtési ígéretek bizonytalanabbak mint valaha. A törvényhozási patthelyzet miatt az instabilitás tartós lehet; Michael Bernier miniszterelnök nem tud a radikális jobboldal külső támogatása nélkül kormányozni. 

A 2027-ben esedékes elnökválasztás felé bicegve Franciaország kénytelen alkalmazkodni a helyzetében és megítélésében bekövetkezett fájdalmas változáshoz. Az egykor Európa vezető szerepére pályázó országot a befektetők egyre inkább úgy tekintik, mint koloncot a régió nyakán, amelyet eluralt a fiskális alkoholizmus, politikai életét pedig a tartós bizonytalanság jellemzi – értékeli a helyzetet a Bloomberg. 

– mondta Raphael Gallardo, a Carmignac Gestion vezető közgazdásza. „Nagyon gyorsan egyenesbe kell hoznunk a hajót, ha nem akarunk még sokkal zavarosabb vizekre kerülni” – tette hozzá. 

Pénzpiaci fordulat 

A pénzpiaci megítélésben bekövetkezett változás drámai volt: a francia államadósság korábban likvid volt, erős és mély befektetői bázissal rendelkezett. Ez pár hónap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni. A francia és a német kötvényhozamok közötti különbség, amely jó indikátora a kockázatnak, 80 bázispont közelében mozog, ami az elmúlt évtized átlagának kétszerese.

„Új paradigmában vagyunk” – mondta Peter Goves, az MFS Investment Management fejlett kötvénypiaci elemzési vezetője.  

Közéjük tartoznak például a japán alapok, amelyek az elmúlt években jelentős mértékben vásároltak francia kötvényeket. Augusztusban viszont immár a negyedik hónapja nettó eladói pozícióban vannak, ez 2022 vége óta a leghosszabb eladási sorozat.
Takei Akira, az Ázsia legnagyobb befektetési cégei közé tartozó Asset Management One tokiói kötvénykezelője elmondta, hogy alig tart francia papírokat, mióta Macron júniusban feloszlatta a parlamentet. Inkább Spanyolországot vagy Olaszországot részesíti előnyben.

Barnier lehetetlen küldetése

A borús pénzpiaci és gazdasági helyzetben Macron a múlt hónapban a korábbi Brexit-tárgyaló Michel Barnier-hez fordult, hogy próbálja megmenteni a helyzetet. A miniszterelnök első és legfontosabb feladata, hogy hiteles költségvetési tervet dolgozzon ki és nyújtson be. Mindezt úgy, hogy egy ellenséges törvényhozásban kell navigálnia, amelyben a képviselők kisebbsége támogatja. Sikere nagyban függ Macron legnagyobb politikai ellenfelétől, Marine Le Pentől. A parlamenti matematika Le Pen Nemzeti Tömörülését hozza királycsináló helyzetbe. Le Penék segítsége kellene például ahhoz, hogy sikeres legyen a baloldal-szélsőbaloldal által már jó előre beharangozott, a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány.  

Barnier figyelmeztetett arra, hogy 

– kemény megszorító intézkedések hiányában emelkedő kötvényhozamok, az adósságfinanszírozás megdrágulása várható. Az Agence France Tresor, a francia államadósság finanszírozásáért felelős szervezet a héten, a költségvetés parlament elé terjesztésével egy időben teszi közzé 2025-ös terveit. 

Ninon Bachet, a Societe Generale kamatstratégája arra számít, hogy Franciaország – más országokkal ellentétben – jövőre növeli a kötvényeladásokat.

A cél az, hogy a hiány a GDP 5 százalékára csökkenjen az idei 6,1 százalékról. Ha sikerül is ezt megvalósítani, jóval magasabb szinten marad a deficit, mint az előző kabinet által tervezett 4,4 százalék. Ha a Barnier-költségvetést nem fogadják el, és nem lesznek kiigazítások, a deficit a GDP 7 százalékára emelkedhet.

Jönnek a hitelminősítők is

Barnier nehézségeit növeli, hogy költségvetési törvényjavaslata még a Macronhoz lojális honatyák egy részét is felháborította. Szerintük az adóemelés homlokegyenesen ellenkezik Macron politikai crédójával, amely a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedés előmozdítását célozza. Ha valahogy mégis sikerül a büdzsét keresztülverni a Nemzetgyűlésen, az is csak az első lépés lenne abba az irányba, hogy a hiányt 2029-re – két évvel Macron távozása után – a GDP 3 százalékában meghatározott uniós határérték alá szorítsák vissza.

Az elkövetkező hetekben a Brüsszelből érkező fenyegetéseken kívül Barnier-nak hitelminősítőkkel is szembesülnie kell. 

• A Fitch, amely tavaly leminősítette Franciaországot, pénteken adhat ki új értékelést, majd 
• a Moody’s október 25-én, 
• az S&P pedig egy hónappal később hozza nyilvánosságra álláspontját a francia államadósságról. 

Vannak azonban, olyan befektetők is, akik kevésbé pesszimisták. Ők a politikai logikával érvelnek. Álláspontjuk szerint a Nemzeti Tömörülésnek nem érdeke megbuktatni a kormányt, csatlakozni a baloldali bizalmatlansági indítványhoz. E forgatókönyv szerint arra játszanak, hogy a kényszerű megszorító intézkedések tovább erodálják az elnök politikai tőkéjét. Ráadásul ha megbuktatják a kormányt, tovább növelik a politikai-gazdasági káoszt Franciaországban, ami a következő választásokon visszaüthet számukra. A francia alkotmány értelmében előrehozott választásokat egy éven belül kétszer nem lehet kiírni, így – ha újra ilyesmit tervez a francia elnök –, legközelebb 2025 júniusában teheti meg.