Nőtt a szabálytalan uniós kiadások aránya, egyre nagyobb az uniós adósság

Az Európai Számvevőszék arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, továbbá a bevételi tranzakciók hibamentesnek tekinthetők. Ugyanakkor az intézmény megállapította, hogy a hibaszint 5,6 százalékra nőtt a 2022-es 4,2 százalékról, a 2021-es 3 százalék után, az uniós költségvetés 191,2 milliárd eurós kiadásai tekintetében – derül ki a a Számvevőszék közleményéből.

Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), a világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós gazdaságélénkítő csomag (NextGenerationEU, NGEU) fő pillére keretében elköltött 48 milliárd euró kapcsán is tártak fel szabálytalanságokat. A számvevők a tagállami kontrollrendszerek hiányosságai mellett olyan kifizetéseket is találtak, amelyek nem feleltek meg maradéktalanul a feltételeknek.

 – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. Az elmúlt négy évhez hasonlóan a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a becsült hibaszint lényeges, ezért elutasító véleményt adtak a 2023. évi uniós kiadásokra nézve. Hangsúlyozzák, hogy a becsült hibaszint jelentős növekedése elsősorban a kohéziós kiadások 9,3 százalékot elérő hibaszintjére vezethető vissza. 

Ennek okaként megemlítik, hogy a nemzeti hatóságoknak egymással versenyző uniós alapokból származó forrásokat kellett felhasználniuk, ami megnehezíthette a kohéziós projektek megfelelő finanszírozásának biztosítását. A hibák által érintett projektek hasonlóak az RRF keretében finanszírozott projektekhez és gyakran ugyanazon nemzeti szervek ellenőrzése alatt állnak.

Az intézmény szerint fennáll a kockázata annak, hogy az RRF kiadásai tekintetében is hasonló típusú hibák fordulhatnak elő. Az RRF esetében ugyanakkor az uniós és nemzeti szabályok betartása nem előfeltétele annak, hogy a tagállamok megkapják a forrásokat, így ezt nem is ellenőrzik módszeresen.

Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól

A tavalyi év volt az RRF végrehajtásának harmadik éve; ezen alap keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat: 2023-ban 23 vissza nem térítendő támogatási kifizetést folyósítottak 17 tagállamnak.

A számvevők megállapították, hogy ezen RRF támogatási kifizetéseknek mintegy harmada nem felelt meg a szabályoknak vagy feltételeknek, a tranzakcióknál hatnál merült fel lényeges hiba. A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve tartósan problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága.

Növekvő nyomás alatt az uniós költségvetés

A számvevők szerint az uniós költségvetésre vonatkozó számadatok arra vallanak, hogy bizonyos helyzetek különös odafigyelést igényelnek. A fennálló kötelezettségvállalások – amelyek, ha nem vonják vissza őket, a jövőben fizetési kötelezettséget jelentenek – teljes összege 2023 végére rekordösszeget, 543 milliárd eurót ért el a 2022-es 452,8 milliárd euróról. 

Eközben az uniós adósság tavaly 458,5 milliárd euróra ugrott a 2022--es 348 milliárd euróról, ami 32 százalékos emelkedés. Ez az NGEU új, 268,4 milliárd euró összegű hitellevéltelenével magyarázható. Az uniós adósság most kétszer akkora, mint 2021-ben volt. Ezáltal az EU immár az egyik legnagyobb hitelkibocsátó Európában, bár még nem világos, hogy 

Az NGEU-hitelfelvétel járulékos költségét 17–27 milliárd euróra becsülik. A számvevők rámutatnak arra is, hogy a magas infláció továbbra is hatással van az uniós költségvetésre. A Bizottság inflációs előrejelzései alapján úgy becsülik, hogy az uniós költségvetés 2025 végére vásárlóerejének közel 13 százalékát elveszítheti.

Az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2023-ban több mint kétszeresére nőtt: 16 milliárd euróról 33,7 milliárd euróra. A számvevők figyelmeztetnek, hogy az esetleges nemfizetés kockázatának a jövőre való áthárítása nyomást gyakorolhat az uniós költségvetésre. Kiemelik továbbá, hogy komoly kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve az úgynevezett Ukrajna-eszköz.

Ezt még idén hoztak létre azzal a céllal, hogy további legfeljebb 33 milliárd euró összegű hitelből nyújtson pénzügyi támogatást a 2024–2027-es időszakra, és amelyhez nem szükséges céltartalék képzése.

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A korlátozott vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.