Ismét forrósodik a hangulat Brüsszelben, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy folytatja és az év végéig lezárja a tárgyalásokat a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercado Común del Sur – Mercosur). Az állattenyésztők és gazdálkodók szövetségének (FUGEA) és a Nemzetközi Földműves Szervezet (Via Campesina) felhívására jövő szerdán vonulnak újra Brüsszelbe a gazdák tiltakozni.
A bizottság a november 18–19-én Rio de Janeiróban megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón szeretné megkötni a megállapodást az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt, Uruguayt és Venezuelát tömörítő Mercosurral, a FUGEA azonban ez egy „őrült ötlet”, amely nagyban károsítaná az ellátási láncot, tudósított az EUNews olasz internetes portál.
A szövetség szerint a Mercosur-országokban lényegesen lazábbak a termelési és ellenőrzési előírások, ami tisztességtelen versenyelőnyt jelentene abban az esetben, ha az onnan származó termékek az európai piacra kerülnek.
„Az EU–Mercosur-megállapodás veszélyt jelent bolygónkra és az európai gazdákra, ellentétes a zöld megállapodás és a mezőgazdaságról szóló stratégiai párbeszéd célkitűzéseivel” – kommentálta a FUGEA Brüsszel „skizofrén következetlenségét”, utalva a brazíliai erdőirtás kockázataira.
A gazdák szerint a bizottság egyetlen módon tudja elkerülni, hogy a haragjuk ismét lángra lobbantsa Európát: azzal, hogy leállítja a megállapodásról szóló tárgyalásokat. Követelésüknek azzal adnak nyomatékot, hogy ismét elfoglalják a traktorjaikkal Brüsszelt.
Nem csupán az európai agrártermelők akarják megfúrni a megállapodást, mögöttük áll az EU egyik nagyágyúja, Franciaország is, amely a Bloomberg tudósítása szerint egy másik jelentős agrártermelő tagállamot,
Lengyelországot próbálja rávenni, hogy közösen blokkolják az egyezmény megkötését.
A hírügynökség értesülése szerint azonban más olyan tagállamok is csatlakozhatnak az ellenzők táborához, ahol erős a mezőgazdasági szektor, például Ausztria, Magyarország és Írország.
Lengyelországról köztudomású, hogy mindig igyekezett védeni a mezőgazdaságát a külföldi versenytől, az előző kormány is azok közé tartozott, akik tavaly egyoldalúan betiltották az Ukrajnából származó gabonaimportot. Varsó egyelőre nem reagált a portál megkeresésére.
Az EU negyed százada kezdte a tárgyalást a Mercosurral, 2019-ben megszületett az elvi megállapodás, de végleges megegyezés elsősorban Franciaország ellenállása miatt nem született.
Párizs azonban egyedül nem képes megakadályozni a aláírást, még négy tagállam támogatása szükséges ahhoz, hogy meglegyen a lakosság 35 százalékát képviselő blokkoló kisebbség.
Az uniós népesség ötödét adó
Németország azonban teljes mellszélességgel támogatja az egyezményt
két másik nagy tagállammal, Olaszországgal és Spanyolországgal együtt. A német támogatás nem meglepő, a bajban lévő, exportorientált gazdaság sokat nyerhetne vele, mivel megnyitná a protekcionista latin-amerikai piacot olyan európai termékek előtt, mint a ipari gépek és autók.
Jól értesült források szerint a bizottság kompenzációs csomagot fontolgat az olcsó verseny miatt érintett francia gazdák kibékítésére. Pascal Lecamp, Emmanuel Macron Renaissance pártjának egyik parlamenti képviselője és a Business France francia exportügynökség korábbi vezetője szerint azonban pénzügyi kompenzáció nem fogja megnyugtatni gazdákat, akik már így is küzdenek az alacsony árakkal és a rossz időjárással.
Lecamp tagja a francia nemzetgyűlés 209 törvényhozóból álló, többpárti csoportjának, amely felszólította Macront, hogy utasítsa el a Mercosur-megállapodást.
„Szeretem Brazíliát, és a szabad kereskedelem nagy szószólója vagyok, de nem minden áron” – nyilatkozta Lecamp a Bloombergnek. „Rövid távon nem lehetséges kompromisszum, hacsak például Brazília nem hagyja abba egyik napról a másikra az antibiotikumok használatát” – tette hozzá.
A francia gazdák is tiltakozó megmozdulásokat terveznek még novemberben.
Ez lenne az EU egyik legnagyobb szabad kereskedelmi megállapodása, az Ursula von der Leyen vezette bizottság azonban nagy politikai kockázatokat vállal az erőltetésével.
Diplomáciai háborút provokálna,
ha egy olyan időpontban erőltetné a megállapodást, amikor a francia parlamentben nagy tétekkel járó tárgyalások folynak a költségvetésről, figyelmeztetett egy francia kormányhoz közel álló személy.
Brüsszel esetleg javasolhatja, hogy a megállapodás egy részét csak ideiglenesen léptessék érvénybe, hogy elkerüljék a hosszadalmas ratifikációs folyamatot, amelyhez minden nemzeti parlament hozzájárulása szükséges. Ehhez csak az Európai Parlament támogatása kellene – egy ilyen lépés viszont tovább szíthatja az euroszkepticizmust. Lecamp szerint ez antidemokratikus „trükk” lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.