Donald Trump Tom Homant nevezi majd ki a határvédelem vezetőjévé új adminisztrációjában. Homannak van tapasztalata, Trump első elnöksége idején másfél évig a tartózkodási engedély nélküli személyek elfogásért és deportálásáért felelt a Bevándorlásügyi és Vámhatóság (Immigration and Customs Enforcement – ICE) megbízott igazgatójaként, a neve szóba került az esetleges belbiztonsági miniszterek között is.
A kinevezést Trump a közösségi oldalán jelentette be. Külön kiemelte, hogy Homan feladata lesz az illegális migránsok kitoloncolása, ami kampányának egyik fő szlogenje volt. „Kétségem sincs afelől, hogy fantasztikus és régóta várt munkát végez majd” – tette hozzá.
A CNBC a hírrel kapcsolatba emlékeztetett, hogy Homan a The Heritage Foundation vendégkutatója, és közreműködött a sok vihart kiváltó Project 2025 Mandate for Leadership című könyv elkészítésében (ez az amerikai radikálisan jobboldali konzervatív szervezet politikai elméleteit gyűjti össze, ami alapján a 2024-ben megválasztott republikánus elnökjelölt átszervezhetné az amerikai szövetségi kormányt).
Trump a kampány során gyakran hangoztatott keményvonalas álláspontot a bevándorlással kapcsolatban, és az ország történetének legnagyobb deportálását ígérte – nagy részben ennek köszönhető a győzelme. Azt is megfogadta, hogy véget vet az úgynevezett ideiglenes védett státusznak (Temporary Protected Status – TPS), ami lehetővé teszi, hogy bizonyos országok állampolgárai az Egyesült Államokba mehessenek dolgozni.
Ennek pedig közgazdászok és munkapiaci elemzők szerint olyan jelentős hatása lesz, ami
végiggyűrűzik szinte az egész gazdaságon, de különösen káros lesz az építőiparra meg a mezőgazdaságra.
A munkaerőközvetítő cégek – például a 39 amerikai szövetségi államban kimondottan bevándorló-specifikus területeken alkalmazottakat elhelyező AtWork Group – különösen szoros figyelemmel követik a fejleményeket.
Bár a koronavírus-járvány utáni súlyos munkaerőhiány enyhült a világ legnagyobb gazdaságában, a munkaerőpiac feszes maradt, és ezt a helyzetet súlyosbíthatja az ígért tömeges deportálás. Jason Leverant, az AtWork elnöke és pénzügyi igazgatója szerint egymillió potenciális munkahely üresedhet meg, és nem lesz kivel betölteni.
Elég nehéz pontosan kideríteni, hány illegális migráns és az Egyesült Államokban. A washingtoni székhelyű liberális Center for American Progress kutatóintézet 11,3 millióra teszi a számukat, ami a lakosság 3,3, százaléka és akik közül szerintük hét, a független Pew Research Center szerint majdnem nyolcmillió dolgozik.
Szükségünk van ezekre a munkásokra. Azt akarjuk, hogy legalizálják őket. Tudni akarjuk, hogy kik ők, hol tartózkodnak, és gondoskodni róla, hogy adót fizessenek; nem akarjuk, hogy elmenjenek
– nyilatkozta a CNBC-nek Chad Prinkley, az építőipari tanácsadással foglalkozó Well Built Construction Comsulting vezérigazgatója, aki hangsúlyozta, hogy nincs amerikai munkás, aki betöltené a migránsok hagyta űrt.
A béreket – mint mindenhol – a munkaerőpiacon is a kereslet-kínálat diktálja, a dolgozók hiánya így azok emelkedéséhez fog vezetni és végighullámzik az egész ellátási láncon. Emellett fennakadásokhoz vezet majd, nem lesz elég áru a boltokban, csúszni fognak az építkezések. Az építőiparban ugyanis becslések szerint a munkavállalók 14 százaléka illegális migráns, a mezőgazdaságban és élelmiszer-feldolgozásban még nagyobb, 25 százalékos az arányuk.
Nagy kérdés az is, milyen hatása lesz az új politikának a szakemberekre, akikből jelenleg is hiány van. Leverant ugyan arra nem számít, hogy orvosokat, kutatókat is összeterelnék és deportálnák, de már önmagukban a korlátozások, az ellenséges hangulat is elrettenheti a potenciális jelentkezőket.
Nagy mértékben függ a bevándorlóktól a technológiai ágazat is, és a magasan képzett szakembereknek szán H-1B munkavállalói vízumok kiadását már Trump első elnöksége alatt is szigorították és korlátozták, nagyobb arányban tagadták meg, mint az azt megelőző négy évben.
Kérdéses az is, hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani a beígért tömeges deportálást.
Nagyon drága 11 millió embert eltávolítani
– hangsúlyozta David Leopold, az U.B. Greensfelder ügyvédi iroda bevándorlási csoportjának vezetője, aki szerint Trump feltételezhetően komolyan gondolta, amit mondott.
A deportálásban az ICE és más szövetségi ügynökségek mellett nyilvánvalóan szükség lesz a helyi rendészeti erők közreműködésére.
A nonprofit szervezetek és érdekvédelmi csoportok által létrehozott, washingtoni székhelyű Amerikai Bevándorlási Tanács (American Immigration Council – AIC) becslése szerint évente egymillió ember kitoloncolása átlagosan 88 milliárd dollárba kerülne, ami több mint egy évtized alatt 967,9 milliárd dolláros összköltséget jelentene. (Egy amerikai dollár 381,8 forint.)
Az NBC Newsnak adott interjújában Trump elutasította a költségekkel kapcsolatos aggodalmakat. „Nem a pénzről van szó” – mondta.
Valójában persze, de, a pénzről. Az AIC becslése szerint a tömeges kitoloncolással az Egyesült Államok éves GDP-je 4,26,8 százalékkal zsugorodna, a gazdaság 1100–1700 milliárd dollárt veszítene. Összehasonlításképpen: a 2007 és 2009 közötti nagy recesszió idején az amerikai GDP 4,3 százalékkal csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.