A villanyautók után a dömpingáras kínai acélra is büntetővámot vethetnek ki

Parázs légkör lengi körül az acélipart, ahol Kína diktálja az árakat és a próbálja kiszorítani versenytársait a piacról. Kínában az építőipar elvesztette eddigi lendületét, a szektoron belül is főként az ingatlanfejlesztések acéligénye csökken rohamosan, ezért a kínai acélgyártók külföldön próbálják eladni odahaza fölöslegesnek bizonyuló termékeiket.

Kína a világ legnagyobb acéltermelője, éves kibocsátása meghaladja az egymilliárd tonnát, amellyel a világpiac több mint felét uralja. Eközben a versenytársak egyre növekvő aggodalommal nézik, ahogy rárepülnek a piacukra és dömpingáron is hajlandóak túladni árujukon. 

Rekordra futott a kínai acélexport

A kínai acélexport a csütörtökön kiadott vámhatósági adatok szerint csúcsot döntött, a múlt hónapban 2015. szeptembere óta nem látott szintre futott fel. A kivitel 11,2 millió tonna volt, s ezt beszámítva az első tíz hónap kivitele már 22 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakáét. A felvevőpiacok közül többen már észlelték a kínai inváziós veszélyt, így

• Vietnám,
• Szaúd-Arábia
• és Chile kormánya

már lépett is, és kereskedelmi intézkedéseket hoztak az acéldömping megállítására. Hozzájuk csatlakozott a világ legnagyobb, Kínán kívüli acélgyártója, a luxemburgi székhelyű, de az indiai Mittal dinasztia irányítása alatt álló ArcelorMittal is – írja a Bloomberg. Az óriásvállalat vezérigazgatója, Aditya Mittal csütörtöki nyilatkozatában

A kontinens termelői ugyanis nem állják a versenyt a nyomott árakkal dolgozó kínaiakkal, akik vélhetően most is Peking támogatásával és jóváhagyásával öntik az acélt a világpiacra. Az ár pedig lejtőre állt, az év eleje óta 15 százalékkal csökkent például a betonacél jegyzése. 

Bár Aditya Mittal konkrét javaslatot nem tett tett a döntéshozók felé, de akár kvótákkal, akár a vámok emelésével ki lehetne egyenlíteni a jelenleg Kína felé lejtő pályát. Brüsszel viszont most is arra törekszik, hogy elkerülje a közvetlen konfrontációt Kínával, amely jelenleg épp azt fontolgatja, milyen választ adjon az elektromos autóinak unióba irányuló exportját sújtó büntetővámokra. 

Mint ismert, ezekre – gyártótól függően – 45,3 százalékig terjedő vámot számítanak fel július óta, s ezt a terhet novembertől öt éves időszakra fixálták is.

Egyelőre a helyzet azonban úgy-ahogy kezelhető, legalábbis Aditya Mittal erősödő keresletről számolt be a második félévről, megemlítve, hogy a vállalati készletek is alacsony szinten vannak, ezek feltöltése pedig pluszmegrendeléseket hoz az acéliparnak. Ő az acélipar közép- és hosszú távú kilátásai pozitívan ítélte meg, noha cégének mutatói egyre rosszabbak.

Az ArcelorMittal a harmadik negyedévről csütörtökön kiadott gyorsjelentésében

• 8,7 százalékkal, 15,19 milliárd dollárra csökkenő bevételről,
• 45 százalékkal, 663 millió dollárra zsugorodó üzemi nyereségről,
• 69 százalékkal, 287 millió dollárra zuhanó adózott profitról és
• 2,2 százalékkal alacsonyabb, 13,4 millió tonnás acélértékesítésről számolt be. 

Bár a fenti adatok számottevően gyengébbek az egy évvel korábbi bázisidőszakénál, a befektetők – Aditya Mittal pozitív üzenetére és az uniós piacvédő intézkedések kezdeményezésére – 5 százalékkal feljebb hajtották az ArcelorMittal részvényárfolyamát. Igaz ehhez az is kellett, hogy a piac még ennél is rosszabb profitadatra számított.