Átláthatatlanok az uniós agrártámogatások adatai, de az EU-tagállamok hivatalos közléseinek elemzése szerint a milliárdosok voltak a végső haszonélvezői az uniós mezőgazdasági támogatásnak a 2018 és 2021 közötti négy évben, miközben több ezer kisgazdaságot bezártak – írta a Guardian. A lap a Forbes 2022-es, a leggazdagabb embereket összegyűjtő listáján szereplők közül említi Andrej Babis volt cseh miniszterelnököt, akit korábban a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos csalásokkal vádoltak, de februárban felmentették ezek alól. Érdekes, hogy áprilisban az Európai Bizottság agrárpénzeket követelt vissza Csehországtól, a 2017–18-ban kiutalt beruházási támogatásokat jogszerűtlensége miatt, de Babis neve nem merült fel az ügyben.
Ugyancsak a nagy kedvezményezettek között volt még a Brexit előtt James Dyson, brit porszívómágnás, aki egyébként az unióból való kilépést szorgalmazta, valamint Guangchang Gou, az angol Wolverhampton Wanderers futballklub tulajdonosaként ismert kínai befektető.
Az uniós adófizetők forrásainak további milliárdos kedvezményezettjei közé tartozik
Eközben a gazdálkodók túlnyomó többsége a megélhetésért küzd – ahogyan azt Guardian szerint Benoit Biteau francia biogazdálkodó, a Zöldek EP-képviselője azt Európai Parlamentben is hangoztatta. A francia képviselő őrültségnek tartja, hogy EU teljes költségvetésének egyharmadát a közös agrárpolitikán keresztül úgy adja a pénzt a gazdálkodóknak, hogy azt a földterület alapján osztják el, nem pedig az alapján, hogy kinek van szüksége a támogatásra.
A Guardian írt arról is, hogy
a szigorú adatvédelmi szabályok, a gyenge átláthatósági követelmények és a vállalati tulajdoni láncok bonyolult hálózatai miatt kevésbé lehet ellenőrizni, ki kapja a pénzt.
Ezt alátámasztották az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága által 2021-ben rendelt tanulmányban leírtak is, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) kutatói ugyanis megállapították, hogy „jelenleg de facto lehetetlen” teljes bizalommal azonosítani az uniós támogatások legnagyobb végső kedvezményezettjeit.
A lapban közölt adatok így becslések, és hogy azok a legpontosabbak legyenek, a kutatók összekapcsolták az egyes tagállamok mezőgazdasági támogatásban részesülőinek adatait a cégek kereskedelmi adatbázisával. A címzettektől visszafelé dolgozva azonosították azokat az embereket, akik a tulajdonosi lánc minden egyes szakaszában legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeztek egy vállalatban, hogy megtalálják a végső haszonélvezőket. Egyes esetekben a kutatók nem tudták felkutatni a támogatást, mert az a regionális szervekhez került, akik újra elosztották azt.
Az elemzés a végső természetes személyt vizsgálta egy vállalati lánc végén – mondta Damir Gojsic, a Ceps-jelentés társszerzője és az elemzést a Guardian számára frissítő pénzügyi piackutató. Ő azt találta, hogy 17 milliárdos kapott uniós mezőgazdasági támogatást olyan cégeken keresztül, amelyek részben vagy egészben a tulajdonukban vannak a négy év alatt. A milliárdosokhoz köthető teljes pénzösszeg 3,3 milliárd euró volt.
A lap által megkeresett 17 milliárdos többsége nem válaszolt a kérdésekre, a Dyson Farming szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a család 140 millió fontot fektetett be a gazdaságok és a termőföldek fenntartható fejlesztésébe a föld művelésének költségein túl, ami „eltörpül a Dyson Farming Ltd. által kapott támogatások mellett”. Eközben pedig sok száz millió font uniós adókat és vámokat fizettek.
A cég azzal is érvelt, hogy a Dyson farmjai jelenleg több mint 250 embert foglalkoztatnak, az általuk alkalmazott agrártechnológiák és innovációk pedig az Egyesült Királyság élelmezésbiztonságát támogatják. Csak az elmúlt évben a Dyson Farming 40 ezer tonna búzát, 12 ezer tonna burgonyát és 750 tonna szezonon kívüli brit szamócát termelt fenntartható módon, amivel elkerülhetőek a tengerentúlról importált gyümölcsök szállításának káros környezeti hatásai.
Thomas Dosch, a Tönnies közügyekért felelős vezetője pedig arról beszélt, hogy a cég támogatja az európai agrárpolitika átalakítását, és azt is, hogy a környezetbarát módon dolgozó gazdálkodók kártalanítást kapjanak az ezzel járó bevételkiesésért.
Nem szabad támogatást fizetni termékmennyiségre vagy hektáronkénti területi támogatásként
– mondta.
Szerinte egy másik lehetőség a környezetkárosító magatartás magas költségekkel való szankcionálása lenne. „Viszont ha ez sokkal magasabb élelmiszerárakhoz, sőt talán még élelmiszerhiányhoz is vezetne, így azt gondolom, hogy ez politikailag elfogadhatatlan lenne – tette hozzá.
Magyarországon egy 2021-es hasonló felmérés elérhető, a K-blog elemezte a kifizetett agrártámogatások hasznosulását. Megállapításaik szerint Magyarország a teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el. Ebből a legnagyobb szeletet Csányi Sándor agrárérdekeltségei hasították ki, 6,73 milliárd forinttal, a második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartózó mezőgazdasági vállalkozások szerepeltek 4,14 milliárd forinttal, a harmadik helyen pedig a Bódi Lászlóhoz és Bódi András Jenőhöz köthető agrárcégek szerepeltek 2,47 milliárd forint támogatással.
Agrárátalakulás: kihullanak a kicsik a termelésből
Érvényesülnek az uniós tendenciák a magyar agráriumban is, így folytatódott a hazai agrárgazdaságok számának csökkenése. A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, az ezzel járó koncentráció az agrárátalakulás egyik tünete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.