Régi mesterek: szűkülő kínálat

Andrea Mantegna 1492 körül festett Pokolraszállás című képe a kikiáltási ár jó kétszereséért, 28,568 millió dollárért kelt el a Sotheby's múlt heti new york-i árverésén. Ilyen magas árat eddig az észak-itáliai mester egyetlen műve sem ért el aukción, bár a mostani eredmény várható volt: szakértők egybehangzóan a magánkézben lévő régi festmények egyik legjobbikának tartják a Mantegna-képet.

Az 1800 előtti műalkotásokat felvonultató múlt heti árverések - mind a Sotheby's, mind pedig a Christie's külön festmény-, illetve rajzaukcióval rukkolt elő - ezzel együtt megerősítették azt a benyomást, ami már a hasonló profilú decemberi aukciókon is érezhető volt. Az összességében kielégítő eredmények esetenként igen magas visszamaradási ráta mellett alakultak ki, ami azt mutatja, hogy egyre kevesebb első vonalba tartozó alkotás kerül kalapács alá. Igaz, ezek sokszor a várakozásoknál is jobban teljesítenek: egy Hieronymus Bosch köréből származó tollrajz például a múlt héten 276 ezer dollárért cserélt gazdát, míg a szakértők előzetesen legfeljebb 40 ezerre taksálták a vázlatot.

A kimagasló sikerek azonban ritkák, aukciónként mindössze néhány alkotás - jellemzően 17. századi holland portrék vagy zsánerképek - leütési ára haladta meg az egymillió dollárt. Az itá-liai anyag (a Mantegna-képet leszámítva) nem volt különösebben izgalmas, és a nagy nevek közül sem kelt el mind. Giorgio Vasarinak a Hit allegóriáját áb-

rázoló, decemberben felkínált mennyezetdekorációját például sem mérete, sem témája nem tette vonzóvá a gyűjtők szemében - emlékeztet a The Art Newspaper. A múlt héten hasonló sorsra jutott a Christie's rajzaukciójának sztárdarabja, a 16. század első felében működő Sodoma egy nagy- méretű kartonja.

Az anyag színvonalához viszonyítva tulajdonképpen nem sikerültek rosszul a két nagy cég decemberi és januári aukciói: az összleütési áraknak a kikiáltási értékhez viszonyított nagysága nem ad okot panaszra, a forgalom általában elérte az összesített becsértéksáv alsó határát. A régi festmények piacának kilátásait azonban egyre inkább beárnyékolja a minőségi kínálat szűkülése. Szakértők szerint hovatovább csak a januári new york-i és a brit fővárosban sorra kerülő júliusi aukciók kínálnak komoly vételi lehetőséget az 1800 előtti műalkotások gyűjtői számára, míg korábban négy fontos szezonnal lehetett számolni.