Az aranybánya csak ránk vár

Először természetesen nem árt végigondolni, hogy mi is okozta az aranyár hirtelen és jelentős megugrását, s hogy mekkora esély van az emelkedés folytatódására. Az általános vélekedés szerint a dollár gyengülése és a geopolitikai bizonytalanság a két legfőbb oka a nemesfém drágulásának. A kilencvenes években tartósan lefelé tartó aranyár nyomán ráadásul jelentősen csökkent a kitermelés, ez szintén az áremelkedés irányába hatott. Az iraki háborútól való félelemtől függetlenül az arany irányába terelte a befektetőket a részvénypiacok tartós esése is, emellett szintén jótékonyan hatott az árra, hogy Kínában lazítottak az aranyrúd tartásáról szóló korlátozásokon, s ennek nyomán sok módos polgár vándoroltatta megtakarítását aranyba. A fő kérdés tehát a továbbiakkal kapcsolatban az, hogy mi történik akkor, ha az iraki konfliktus rendeződik, s ezzel kiesik a nemesfém drágulását okozó egyik tényező. A szakértők véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy

Irak-e a fő oka az emelkedésnek, vagy a dollár hirtelen gyengülése a legfontosabb mozgatórugó. Azt azonban feltétlen érdemes figyelembe venni, hogy legalább részben a dollár is a háborús félelem miatt gyengül, így ha tényleg rendeződik a konfliktus, akkor valószínűleg az amerikai fizetőeszköz is erősödéssel reagál. Rövid távon tehát valószínűleg az aranyár hirtelen esését okozza majd a konfliktus enyhülése, azonban egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mikor javul az iraki helyzet, másrészt pedig az aranyat segítő többi ok ezt követően is megmarad.

Az arany mellett szóló szakértők közül többen arra számítanak, hogy ma még csak az emelkedés elején vagyunk, s hogy az unciánként 400 dolláros ár elérése már csak hetek kérdése. Ezt főként azzal magyarázzák, hogy az elmúlt években a többi befektetési eszközhöz képest a nemesfém igen alulértékeltté vált. Az aranybullok rendre elmondják, hogy az ékszerészek részéről az áremelkedés miatt megnyilvánuló keresletcsökkenés nem jelentős tényező, mivel a kitermelésnek csak 10 százalékát vásárolják ők, a nagy többségből érme, medál készül.

Természetesen a magyar befektetőknek néhány hazai brókercég közvetítésével van lehetőségük közvetlenül az aranypiacra belépni, de szakértők szerint ennél sokkal előnyösebb lehet az aranyrészvények, vagy "aranyalapok" jegyeinek vásárlása. A bányák papírjai hosszú éveken át nagy vesztesek voltak a részvénypiacon, s csak az utóbbi évben táltosodtak meg az aranyrúd árának növekedésével párhuzamosan. A szakértők kiemelik, hogy egy uncia arany kitermelése nagyjából 250 dollárba kerül, ezért az ár minden 10 százalékos emelkedése 20-30 százalékkal növeli a bányatársaságok profitját. Mindez jól megmutatkozik ezek árfolyamában is: a legjelentősebb nemesfém-kitermelő társaságokat tömörítő Philadelphia gold and silver index (XAU) húsznapos historikus volatilitása például 40 százalék, szemben az arany 15 százalékos értékével. Emelkedő ár esetén az aranybányák árfolyama mindig nagyobb mértékben emelkedik a nemes-féménél.

A megfelelő cég kiválasztása természetesen nem könnyű, s nem is vállalkozhatunk az érintettek részletes bemutatására. A legalapvetőbb kritériumra azonban fel kell hívjuk a figyelmet: a legelső, amit érdemes megvizsgálni egy társaságnál, hogy milyen fedezeti politikát folytat. A hosszú hanyatlás ugyanis a társaságok nagy részét arra késztette, hogy későbbi kitermelését azonnal eladja, így védekezve a várható további áresés ellen. Ez a stratégia most már csak viszi a pénzt, ezért a hedge-elő cégek nem tudnak annyit profitálni az aranyár-emelkedésből, mint a nem fedező társaik. Az árfolyam-emelkedési potenciálban rejlő különbséget növeli az is, hogy több alapkezelő csak nem fedező cégeket hajlandó jelenleg venni, ezért ezekre jóval nagyobb vételi nyomás esik. Jelenleg nagysága folytán a legtöbb alap portfóliójában megtalálható a Newmont Mining, az Anglogold és a Barrick, s sokan tartják alulértékeltnek a legnagyobbakhoz képest a Placer Dome-ot. A Barricknél a bizonytalan hedge-politika azonban sokak számára riasztó. Még néhány név a kisebb elemzői kedvencek közül: Eldorado Gold, a Minefinders Kanadából, illetve az Oxiana és a Kingsgate Ausztráliából.

Az aranylázban történő részvételre azonban a legegyszerűbb mód az aranycégeket vásárló alapok jegyeinek vétele. Ezek mind forognak a tengerentúli tőzsdéken, legfrissebb hozamadataik pedig könnyen hozzáférhetők az interneten. A Bloomberg számítása szerint egy átlagos alap 62 százalékos éves hozamot ért el 2002-ben, s ezzel 2001 után második éve bizonyultak a legjobb szektornak. Ez ugyanakkor figyelmeztető jel is lehet: eddig még sohasem tudtak listavezetők lenni az aranyalapok három egymást követő évben. (ÁG)