Az adós fizet a hitel után, vagy a hitelező?

Az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő japán bankok kálváriája némi érdekességgel is szolgált az elmúlt időszakban. Január 24-én, a jen fennállása óta először egy bank azért fizetett a másiknak, hogy az kölcsönvegyen tőle 15 milliárd jent. Ez önmagában véve meglehetősen humorosnak tűnik, hiszen ki ne szeretné, hogy fizessenek neki azért, mert kölcsönt vesz fel?

A tranzakció hátterében húzódó okok ismeretében - legalábbis a japán pénzügyi vezetés és a bankok szempontjából - azonban már kevés apropója van a vigasságnak. A pénzintézetek ugyanis olyannyira kilátástalan helyzetbe kerültek, hogy csak zsíros kamatprémium megfizetése mellett tudnak dollárhoz jutni. A külföldi bankok japán társaik szorult, kevéssé átlátható és bizonytalan helyzetére való tekintettel felvitték a devizaswapokon a dollárért elkért kamatkülönbözetet. A japánok tehát már egy ideje extra prémiumot is fizetnek a dollár/jen swapokra. Ez a prémium - ami 0,1 százalék körüli - teszi lehetővé a külföldiek számára, hogy 0,01 százalékos negatív kamat mellett helyezzék ki fölös jenjeiket.

Az pedig már az ázsiai szigetországról megfogalmazott nem túl hízelgő kritika, hogy a külföldi bankok nem szívesen tartanak jent, inkább - még ha fizetniük kell is érte - továbbadják azt egy másik pénzintézetnek. A negatív kamatok másik magyarázata - ami szintén nem kedvező az

ázsiai országra nézve - az, hogy a legtöbb külföldi hitelintézetnél lecsökkentették a japán deviza limitjeit, azaz a korábbinál kevesebb jent vagy jenben denominált eszközt tarthatnak. A japán bankoktól érkező devizát ezért tovább kell passzolniuk, még akkor is, ha ez némi pénzbe kerül.

A szakértők arra számítanak, hogy ez a gyakorlat március végéig fennmarad, akkor végződik ugyanis a japán pénzügyi év, és az ország bankjainak általában ilyenkor sok dollárra van szükségük.

A legújabb japán bankreform talán segít valamit a már-már tarthatatlanná váló helyzeten, a bankfelügyelet április végére fejezi be a pénzintézetek átvilágítását, és azt követően május végéig az összes japán hitelintézetnek rendbe kell tennie könyvelését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ismertnél is nagyobb veszteségek felfedése várható.

A helyzet akut voltára utal az is, hogy mostanában sok olyan esemény történik a bankok háza táján, amire korábban nem volt példa. A nagy japán bankok 13 év után először a piacról igyekeznek forráshoz jutni, részvénykibocsátásokon keresztül. Ráadásul ezúttal a Mitsubishi Financial Group külföldiek számára is elérhetővé tette törzsrészvényeit, ami példa nélkül álló a japán bankrendszer történetében.

Az elkövetkező néhány hónap mindenesetre igencsak izgalmasnak ígérkezik a japán bankrendszer szempontjából. Könnyen előfordulhat, hogy még néhány merőben újszerű lépésre kerül sor a közeljövőben. A negatív nominális kamathoz hasonló meglepő fordulatokra a jövőben is számíthatunk. (VG)