Csendes készülődés a piacon

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság jövőjét kutatva nem árt egy rövid visszatekintést tenni az elmúlt tizenkét év folyamataira. A hangos, de problémákkal terhelt indulás után az igazi fellendülés a kilencvenes évek közepén kezdődött meg. A kedvező nemzetközi piaci hangulat mellett ennek kulcsa egy a tőkepiaci lehetőségeket szem előtt tartó privatizációs politika volt, amely megteremtette az alapját a kínálat bővülésén keresztül az érdeklődés fenntartásának, a kisebb társaságok forrásbevonásának és piaci megjelenésének is. A ma is forgalomban lévő papírok közül ebben az időben (1994-1997) került piacra a Richter Gedeon Rt., a Mol Rt., az OTP Rt., a Matáv Rt., majd a vegyipari társaságok BorsodChem Rt., TVK Rt.

A csúcsév 1999 volt, amikor a bevezetések száma és a papírok árfolyama szinte csak kedvező értékelésre adott okot. (A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2000. március 10-én érte el eddigi, 10 471,91 pontos rekordját.) Ekkor azonban a nemzetközi viszonyok és a magyar gazdaságpolitika egyaránt megváltozott. A Graphisoft-papírok 2000 májusában még vonzottak némi érdeklődést, de ezt követően már csak tőzsdei kivonulásokról számoltak be a lényegi tranzakciókról szóló tudósítások. (2001 szeptemberében a Skoglund bevezetésére került sor, a papír azonban azóta sem mutat különösebb aktivitást.) Lassan három éve tehát, hogy a részvénypiac résztvevői csupán a felvásárlás alá kerülő társaságok adta üzletekből keresik kenyerüket. S bár az ilyen természetű spekuláció is egyfajta üzleti lehetőség a befektetőközönség számára, távlatában nem sok jóval kecsegtet. Lesz-e kiút, s ha igen, milyen fő irányok határozhatók meg?

Az alapkérdést a nemzetközi tőkepiaci viszonyok rendeződése jelenti, erre azonban rövid távon semmi esély. Még egy gyors kimenetelű iraki háború esetén is hónapokba kerülhet, mire a tőkepiac viszonyai oly mértékben rendeződnek, amely a magyar papírok értékesítéséhez is megfelelő alapot teremt.

A hazai viszonyokat tekintve árnyalatnyival kedvezőbb a kép. A privatizációs stratégia az előző évekhez képest változást mutat, az ÁPV Rt. 2003-ra 195 milliárdos összárbevételt tervez, s az eddigi megnyilvánulások alapján nem zárkózik el a tőzsdei lehetőségek figyelembevételétől. Egyértelműnek tekinthetően kinyilvánították, hogy az Antenna-Hungária esetében a többségi részesedés értékesítésében, tőzsdei privatizációban gondolkodnak. Az azonban kérdésesnek tekinthető, hogy - elméletileg feltételezve a megfelelő nemzetközi körülményeket - erre még az idén sor kerülhet-e. A cég privatizációjának lebonyolításához a hírközlési törvény módosítása szükséges, amely jogszabály módosítását az IHM az őszre tette. A nyilvánosan megjelent információk alapján 2003-ban előkészítés alá került a Malév, a Mahart, a Postabank, a Földhitel és Jelzálogbank (FHB), a Konzumbank, a Dunaferr, a Bábolna értékesítése. E cégek közül az FHB esetében nem zárható ki a tőzsdei megjelenés. (Ismertek még a Forrás Rt.-vel kapcsolatos elképzelések, ez azonban csak a kárpótlási jegy problematikáján keresztül érintheti a részvénypiacot.) Az egyéb piacra készülő papírok közül a kedden a tőzsdén bemutatott Wallis és RTL Klub közül már közismert a Fradi Rt. készülődése és volt utalás a KFKI csatlakozásáról a Tőzsdeképes Cégek Klubjához.

Összességében van tehát némi lehetőség a változásra, ez azonban sokkal inkább csendes készülődés, mint valós piaci perspektíva. Eredményei még megfelelő nemzetközi hangulat esetén is legkorábban 2004-ben mutatkozhatnak.