BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nőhet a kis kibocsátók szerepe

Újabb szerkezeti átalakulás előtt állnak a nemzetközi kötvénypiacok. Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a nagy állami kibocsátások volumene, amely félig-meddig kiszorította a kisebb, de jó adósok által kibocsátandó papírokat a piacról. A szakértők 2003-ban arra számítanak, hogy a trend megváltozik, és a tengernyi állampapír között a kis - jó hitelbesorolással rendelkező - országok, az egyéb szupranacionális intézmények és a vállalatok kötvényei iránt is megnő a kereslet.

Az utóbbi években egyre csak nő a nagy országok által kibocsátott kötvényállomány a piacon. Hol vannak már azok az 1990-es évek eleji aggodalmak, amikor a befektetők attól rettegtek, hogy az amerikai állampapírpiac összezsugorodik, és nem minden piaci szereplő tudja majd elhelyezni befektetésre váró tőkéjét a kiválasztott állampapírba. Ugyanezek a félelmek merültek fel a maastrichti kritériumok elfogadását követően az európai piacon.

Utólag alaptalannak bizonyultak a fenti félelmek, hiszen a jelek szerint néhány európai államnak - élükön Olasz- és Franciaországgal - esze ágában sincs leszorítani költségvetési hiányát a korábban vállalt szintre. Amerikában pedig a szufficit, amely már Clinton alatt semmivé foszlott, Bush elnöksége alatt masszív adóssággá változott. A nemrég bejelentett - heves vitákat kiváltó - gazdaságélénkítő csomag csak még egy nagyot lök a költségvetési deficiten.

2002-ben bruttó 2087 milliárd dollár értékben bocsátottak ki a különböző kormányok állampapírokat, amiben a legnagyobb részarányt Japán képviselte több mint 700 milliárddal.

A nemzetközi trend alól némi kivételt jelent Ausztrália, ahol néhány éven belül várhatóan megszűnik majd az állampapírpiac. A világon azonban kevés állam engedheti meg magának ezt a luxust.

A jelenlegi helyzet nehézségeket, de egyben lehetőségeket is jelent a kisebb kibocsátó országok és szupranacionális intézmények számára. Mindenképpen hátrány, hogy a nagy kibocsátók az úgynevezett kiszorító hatás miatt nehéz helyzetbe hozzák a kicsiket, a nagyok gyakorlatilag felszívják a pénzt a piacról. A portfóliómenedzserek világszerte kapkodnak a jó nevű, AAA minősítésű kibocsátók kötvényei után. Ez pedig jó lehetőséget jelent azok számára, akik valamicskével innovatívabbak a többieknél.

Olaszország az elsők között jött rá, hogy nem csak euróban denominált kötvényeket érdemes kibocsátania, hiszen a dollárkötvények még jobb lehetőségeket kínálnak. Az európai kormányok ugyanis csak az euróban denominált kötvényekre koncentrálnak (a benchmarkokat is az euróhoz igazítják), ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy a dolláralapú kötvényeket kedvezőbb feltételekkel értékesíthessék. A szűkülő euróswapspreadek ugyanis olcsóbbá tették a dollárban történő adósságfinanszírozást, amivel azonban eddig csak kevés eurózónabeli állam élt.

A piaci szereplők többsége örömmel venné, ha az európai államok dollárban, fontban vagy akár más, egzotikusnak számító devizában bocsátana ki adósságpapírokat. Igaz azonban, hogy ez csökkentené a likviditást a szóban forgó országok hazai piacain, így ez várhatóan egy hosszabb folyamat lesz.

Noha a legtöbb újítás csak lassan válik elfogadottá a nagyobb országokban, a szuverén kibocsátók között egyre elterjedtebbé válnak a derivatív termékek. Mostanra már Francia- és Németország is felismerte, hogy a derivatív termékek - swapok - segítségével nagyobb mennyiségeket is kibocsáthatnak a kedveltebb futamidőkből anélkül, hogy a hozamgörbe alakját számottevően eltorzítanák ezáltal.

A franciák egyébként más téren is újítottak, 2002-ben 4 milliárd eurónyi 30 éves kötvényt bocsátottak ki, amelyeket az eurózóna inflációjával indexálnak (ez a második ilyen instrumentum, 2001-ben már volt egy ilyen kibocsátás). A tranzakció annyira sikeresnek bizonyult, hogy Német- és Olaszország is jelezte: fontolgatja az eurózóna inflációjához kötött kamatozású kötvények kibocsátását.

Szakértők szerint az idei év legfontosabb jellegzetessége az lesz, hogy ismét előtérbe kerülhetnek a kisebb kibocsátók. Azok ugyanis, akik annak reményében vásárolták tele portfólióikat a nagyok kötvényeivel, hogy a kamatcsökkentésekkor majd tisztes profitot realizáljanak, egyelőre kénytelenek átértékelni pozícióikat. A jelek szerint az amerikai és nagy európai kötvényekben már kevesebb a tartalék, ezért a befektetők figyelme részben ismét a kisebb kibocsátók felé fordult.

A piaci kötvényelemzők úgy vélik, hogy 2003 akár a vállalati kötvénypiac éve is lehet. Abban nagyjából minden szakértő egyetért, hogy a legtöbb az ázsiaiakon - pontosabban az ő kockázatvállalási hajlandóságukon - múlik majd, mivel ők a legnagyobb vásárlói a dollárban denominált kötvényeknek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.