Vételre biztat a két hónap esés

Tény és egyszerre közhely az, hogy hosszabb távon a részvényekkel elérhető hozam jócskán meghaladja az állampapírok által biztosított megtérülést. Az elmúlt évek eseményei azonban azt is megmutatták, hogy a potenciális befektető jókora hibát követ el akkor, ha körül sem nézve, ész nélkül vásárol be hosszú távra. Lehet, hogy papírjai tíz év múltán újra pozitív tartományba kerülnek, de körültekintő időzítéssel jóval nagyobb hozamot érhet el.

E gondolatok ma valószínűleg sok befektető fejében megfordulnak, látva a fejlett piacok öt-hatéves mélypontjait. Nálunk szintén érdemes megállni e ponton, hiszen a tőzsde szemléletformáló kampánya hamarosan épp afelé próbálja terelni az embereket, hogy megtakarításaik nagyobb hányadát fektessék részvényekbe.

A magyar tőzsde újkori történelme igen rövid, azonban tízéves távlatban már láthatjuk az index alakulását. Elvonatkoztatva attól az apróságtól, hogy alig akad olyan papír, mely már 1993-ban tagja volt és most is tagja a BUX-nak, jól látható, hogy tíz év alatt igencsak jól járt az, aki részvénybe fektette a pénzét. Teljesen más a helyzet azzal, akit a 96-97-es nagy hossz csábított a piacra: aki ez utóbbi év végén vett, az több mint öt év elteltével elmondhatja, hogy ő bizony kitűnő hosszú távú befektető, ámde nyakig ül a bukóban. (Az index alakulása természetesen elrejti, hogy egyetlen papír, az OTP vétele jelent ez alól kivételt.) Mivel az elmúlt öt évre felületesen visszatekintve el lehet mondani, hogy az index inkább lefelé tartott, teljesen érthetőnek tűnik a befektetők idegenkedése a piactól. A kérdés, amit persze senki sem tud előre megválaszolni, az, hogy most érdemes-e a hosszabb távon gondolkodóknak részvényeket venniük, vagy sem. Annyi biztos, hogy sokkal jobban jár az, aki most vesz, mint az, aki öt éve csücsül papírjaiban. Ez azonban még semmi garanciát nem ad a jövőre nézve.

A középtávú befektetési kilátásokat az elmúlt hetekben két oldalról közelítettük meg. Egyrészt a blue chipek esetében a növekedési kilátások hiánya miatt inkább pesszimisták voltunk, másrészt kitűnő befektetésnek találtuk a magas osztalékhozamot biztosító papírokat. A magyar tőzsde alulértékeltsége mindkét csoportot érinti, azonban az átárazódásban nem bízunk, az osztalékfizetők pedig épp alacsony árfolyamuk miatt tudnak magas osztalékhozamot biztosítani. Most azonban szeretnénk két példát hozni arra, hogy a piac értékítélete milyen gyorsan változik.

Amint az a táblázatból látszik, az elmúlt öt évben egyetlenegyszer sem volt helyes az év hátralevő részére vonatkoztatva az az irány, melyet a piac két hónap elteltével mutatott. 1998 és 2000 között, három éven át ráadásul olyan gyökeres fordulat állt be, hogy jókora év eleji pluszok fordultak át decemberig mínuszba és fordítva. Az elmúlt két évben is ellentétes volt a trend márciustól decemberig, ez azonban csak mérsékelte az első két hónap nyereségét, illetve veszteségét. Mint az elmúlt hetekben láttuk, jelentős visszaeséssel indult a 2003-as év, de ha a korábbi évekről ránk maradt kevés törvényszerűség az idén is ismétli önmagát, akkor most a vásárlás a jó döntés. (Az igazán szép az 1999-es események ismétlése lenne, amikor éppen március 4-én érte el a piac a mélypontot, hogy onnan 70 százalékot száguldjon fel az év végéig. Erre azonban nem sok esély van.)

Az idei év első két hónapja azért is volt különleges, mert az év végéhez képest több egyedi részvény esetében igen látványos volt a trendváltás. Az idei év győztesei eddig a tavalyi vesztesek: a Rába, a Graphisoft és a Pannonplast. Ezek a papírok a trenddel szemben estek az év vége felé, majd szintén a trenddel szemben emelkedtek az idén. Úgy tűnik, a hazai piacnak is szüksége van jó papírokra a legrosszabb időszakokban is, ezért találta meg a maga nyerteseit a nagy osztalékfizetők mellett a tavalyi vesztesekben. Persze az alaplöket ezúttal is némi fundamentális javulás (Graphisoft) és felvásárlási híresztelés (Pannonplast) volt.

Mindebből talán annyi vonható le tanulságként, hogy tőzsdézni mindig érdemes. Az év eleji trend még semmi rosszat nem jelent, olyan gyorsan változhat a hangulat. Nyertesek és vesztesek bármilyen indexváltozásnál lehetnek, ezért érdemes mindig résen lenni. Ez nem napon belüli állandó üzletelést jelent, sőt: inkább napi néhány percet a hírek átolvasására és a befektetési döntésre. Az viszont bizonytalan, hogy akinek csak nagy ritkán akad néhány perce a tőzsdei hírekre, ajánlani lehet-e most a részvényvásárlást. (ÁG)