A piac ítélete

A szentendrei képlopás kapcsán ismét a híradások középpontjába került XX. századi művészetünk egyik karizmatikus alakja, Czóbel Béla. Több mint fél évszázados alkotói pályafutásában jelentős szerepet játszott a nagybányai festőiskola, valamint több európai tanulmányútja is - huzamosabb ideig tartózkodott Párizsban, Berlinben és Hollandiában is. Művészetét méltatva a szakirodalom elsősorban franciás ízű modorát emeli ki, mely számtalan formában adott új impulzust hazai képzőművészeti életünknek a második világháború után.

Czóbel műveinek kvalitása a hazai műkereskedelemben is jól lemérhető. Az árveréseken felbukkanó alkotásai - leggyakrabban kései, a harmincas évek közepétől készült virágcsendéletek és portrék - kiegyensúlyozott eredményekkel szerepeltek nemcsak az utóbbi években, de 1990 előtt is. Jóval ritkábban aukcionálják a század eleji, valamint a tízes években készült festményeit. Ebbe a korszakba sorolható a szentendrei Czóbel Múzeum egyik eltulajdonított tárgya, az Ülő fiú is. A ritka korai alkotások jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy a Mű-Terem Galéria legutóbbi árverésén szereplő 1906-os párizsi utcarészlete a 3 és 6 millió forint közötti áron mozgó csendéletekkel szemben 46 millió forintért talált gazdára. Az Abigail, valamint az Arte tavaszi árverésein Czóbel két, a 20-as évek elejére datálható szitanyomata is figyelemre méltó eredményt ért el. Az Ülő fiú értékét mindezek alapján a szakértők 40 millió forint körülre becsülik; a további három ellopott kép - melyek a két világháború közötti időszakban készültek, ám szintén a jelentős alkotások közé tartoznak - értéke 20-25 millió forint körül mozoghat. (VG)