Előtérben a vállalati kultúra

Egy befektetési alapkezelőnek, gondolhatnánk, egyetlen gondja az lehet, hogy mindig kellő időben vegyen, illetve adjon el a kiszemelt részvényekből. Az azonban, hogy az adott papír teljesítménye mögött milyen vállalati struktúra húzódik meg, alapvetően a társaság belügyeibe tartozó kérdés. Számos kutatás tűzte már ki célul, hogy közvetlen kapcsolatot mutasson ki a vezetői kultúra és a részvényárfolyamok alakulása között: bár az összefüggés ennyire egyértelműen nem bizonyított, a Euromoney által a témában készített összeállítás, illetve több, a társaságok életében aktívan szerepet vállaló alapkezelő gyakorlata alapján léte kimutatható.

A szakértők a vállalat irányítását meghatározó tényezők alapján rangsorolták az egyes feltörekvő piaci vállalatokat. A pontozási szempontok között helyett kapott a tulajdonosi struktúra, illetve a pénzügyek átláthatósága, az igazgatóság összeállítása, valamint az egyes részvényesek közötti kapcsolat sajátosságai. Ez utóbbi szempontjából kiemelt jelentőséget nyertek olyan kérdések, mint az egyes tulajdonosok közötti összhang megléte, a közgyűlésen tanúsított magatartásuk, vagy az együttműködési készség a szavazások során. A számba vett 132 részvénytársaságot tartalmazó lista első, illetve harmadik helyezettjei érdekes módon brazil cégek lettek. Ennek oka, hogy ezen dél-amerikai társaságok a többi feltörekvő piacokon működő cégekhez képest számottevő szabályozási előnyökkel indulnak. A brazil társasági törvényt 1976-ban fogadták el, és a folyamatos módosítások nyomán már most tartalmaz olyan kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket, melyek többsége a fejlett piacokon is csak az utóbbi évek botrányai következtében került napirendre. Az ország tőzsdéje, a Bovespa 2000 decemberében már olyan kötelezettségeket vezetett be, melyek sok szempontból szigorúbbak az általános nemzetközi standardoknál. A lista második helyét megkaparintó dél-koreai Samsung az országban az elmúlt hónapokban kirobbant vállalati botrányok ellenére képes volt árfolyamát stabilan növekvő pályán tartani.

A hazai szereplők közül elsőként a Mollal találkozhatunk a lista 11. helyén. Összesített pontszáma mindössze 3,5 ponttal marad el a százas skálán az első helyezettétől. A buszgyártó NABI, amely tavaly a 37. helyen szerepelt, az idén csak a 63. pozíciót kaparintotta meg, a TVK a 73., a Démász pedig a 82. helyen végzett. A 2002-ben még 209.-nek rangsorolt Danubius Hotels immáron a 127., az Econet.hu pedig a 129. helyezett. A listán szereplő kelet-közép-európai országok között a magyar cégek helyezései rendkívül kedvezőnek mondhatók, hiszen a többi régióbeli társaság közül elsőként szereplő lengyel Bank Pekao csak a 44., a cseh CEZ pedig a 60. helyet szerezte meg.

A kérdés fontosságára a kutatók mellett már több alapkezelő is felfigyelt. Amennyiben egy alap valamely indexbe fektet, illetve azt követő portfóliót hoz létre, nincs lehetősége arra, hogy kiszórja közülük a gyengén teljesítő társaságok részvényeit. Némi odafigyeléssel azonban kiválogathatók azok a vállalatok, melyek potenciálisan ugyan működőképesek, az éppen aktuális vezetési gyakorlat, vagy tulajdonosi konfliktusok azonban nem teszik lehetővé a lehetőségek kiaknázását. Az alapkezelő, a Hermes éppen ezért azzal próbálkozik, hogy a pusztán pénzügyi jellegű befektetésen túlmenően részt vállaljon a vállalat irányításának megszervezésében is. Ennek keretében felmérik a portfóliójukban szereplő társaságok lehetőségeit, konzultálnak azok vezetőivel, illetve tulajdonosaival, és javaslatokat tesznek a lehetséges lépésekre is. Az eddigi tapasztalatok visszaigazolták a törekvéseket: jóllehet egy-egy ilyen "akció" meglehetősen időigényes feladatnak bizonyulhat, ugyanakkor nem kis profittal kecsegtet.