Egy befektetési alapkezelőnek, gondolhatnánk, egyetlen gondja az lehet, hogy mindig kellő időben vegyen, illetve adjon el a kiszemelt részvényekből. Az azonban, hogy az adott papír teljesítménye mögött milyen vállalati struktúra húzódik meg, alapvetően a társaság belügyeibe tartozó kérdés. Számos kutatás tűzte már ki célul, hogy közvetlen kapcsolatot mutasson ki a vezetői kultúra és a részvényárfolyamok alakulása között: bár az összefüggés ennyire egyértelműen nem bizonyított, a Euromoney által a témában készített összeállítás, illetve több, a társaságok életében aktívan szerepet vállaló alapkezelő gyakorlata alapján léte kimutatható.
A szakértők a vállalat irányítását meghatározó tényezők alapján rangsorolták az egyes feltörekvő piaci vállalatokat. A pontozási szempontok között helyett kapott a tulajdonosi struktúra, illetve a pénzügyek átláthatósága, az igazgatóság összeállítása, valamint az egyes részvényesek közötti kapcsolat sajátosságai. Ez utóbbi szempontjából kiemelt jelentőséget nyertek olyan kérdések, mint az egyes tulajdonosok közötti összhang megléte, a közgyűlésen tanúsított magatartásuk, vagy az együttműködési készség a szavazások során. A számba vett 132 részvénytársaságot tartalmazó lista első, illetve harmadik helyezettjei érdekes módon brazil cégek lettek. Ennek oka, hogy ezen dél-amerikai társaságok a többi feltörekvő piacokon működő cégekhez képest számottevő szabályozási előnyökkel indulnak. A brazil társasági törvényt 1976-ban fogadták el, és a folyamatos módosítások nyomán már most tartalmaz olyan kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket, melyek többsége a fejlett piacokon is csak az utóbbi évek botrányai következtében került napirendre. Az ország tőzsdéje, a Bovespa 2000 decemberében már olyan kötelezettségeket vezetett be, melyek sok szempontból szigorúbbak az általános nemzetközi standardoknál. A lista második helyét megkaparintó dél-koreai Samsung az országban az elmúlt hónapokban kirobbant vállalati botrányok ellenére képes volt árfolyamát stabilan növekvő pályán tartani.
A hazai szereplők közül elsőként a Mollal találkozhatunk a lista 11. helyén. Összesített pontszáma mindössze 3,5 ponttal marad el a százas skálán az első helyezettétől. A buszgyártó NABI, amely tavaly a 37. helyen szerepelt, az idén csak a 63. pozíciót kaparintotta meg, a TVK a 73., a Démász pedig a 82. helyen végzett. A 2002-ben még 209.-nek rangsorolt Danubius Hotels immáron a 127., az Econet.hu pedig a 129. helyezett. A listán szereplő kelet-közép-európai országok között a magyar cégek helyezései rendkívül kedvezőnek mondhatók, hiszen a többi régióbeli társaság közül elsőként szereplő lengyel Bank Pekao csak a 44., a cseh CEZ pedig a 60. helyet szerezte meg.
A kérdés fontosságára a kutatók mellett már több alapkezelő is felfigyelt. Amennyiben egy alap valamely indexbe fektet, illetve azt követő portfóliót hoz létre, nincs lehetősége arra, hogy kiszórja közülük a gyengén teljesítő társaságok részvényeit. Némi odafigyeléssel azonban kiválogathatók azok a vállalatok, melyek potenciálisan ugyan működőképesek, az éppen aktuális vezetési gyakorlat, vagy tulajdonosi konfliktusok azonban nem teszik lehetővé a lehetőségek kiaknázását. Az alapkezelő, a Hermes éppen ezért azzal próbálkozik, hogy a pusztán pénzügyi jellegű befektetésen túlmenően részt vállaljon a vállalat irányításának megszervezésében is. Ennek keretében felmérik a portfóliójukban szereplő társaságok lehetőségeit, konzultálnak azok vezetőivel, illetve tulajdonosaival, és javaslatokat tesznek a lehetséges lépésekre is. Az eddigi tapasztalatok visszaigazolták a törekvéseket: jóllehet egy-egy ilyen "akció" meglehetősen időigényes feladatnak bizonyulhat, ugyanakkor nem kis profittal kecsegtet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.