Magyarországon még ismeretlen fogalom a lízingalap, az EU-ban, különösen Németországban viszont az egyik legdinamikusabban bővülő konstrukció. Bár évente megjósolták a lejtmenetét, a valóság minden alkalommal meghazudtolta azt. Sőt, egyesek szerint most jött el az ideje a beszállásnak. A német Ifo-intézet legfrissebb előrejelzése szerint 2003 második felében 2,3 százalékkal nőnek a beruházások, s ebből a lízingalapok is profitálhatnak.
Az elmúlt évben a németek kerek 9 milliárd eurót fektettek be idegenek házaiba, hajóiba, avagy filmjeibe. Az érdekeltségi modell mögött egyszerű konstrukció húzódik meg: a befektető részesedést vásárol egy lízingtárgyból, amelyet egy vállalati társaságnak, vagy magánszemélynek adnak bérbe. Mivel szinte minden lízingelhető, így elég színes a kínált alapok palettája: a legtöbben a hajó-, repülőgép-, szélenergia-, ingatlanalapokba, illetve médiaprojektbe fektettek be a legszívesebben. Az üres államkasszák idején a települések, avagy az állami kézben lévő építőipari cégek gyakran használják e konstrukciókat, hogy az iskolák, kórházak építését finanszírozzák. Az alapok számára az üzlet pedig majdnem kockázatmentesnek tűnik: a városok tönkremehetnek, de nem jelentenek csődöt. A lízingkamatokat tehát mindig megfizetik.
A befektetők minimum 5000 euróval szállhatnak be, bár azzal számolniuk kell, hogy a konstrukciók zárt végű befektetések, amelyekben a pénz hosszú időszakra van lekötve. A futamidő alatt - médiaalapoknál ez általában 6, ingatlanalapoknál több mint 20 év - csak nagy veszteséggel adhatják el a részesedést.
Jelenleg a hajó- és szélenergia-alapokat ajánlják a szakemberek, éves szinten ugyanis 8-10 százalékos hozamot lehet rajtuk elérni. Ám arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lízingalapokra adókedvezményt is igénybe lehet venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.