Hazánk is a kedvencek sorában

Ha másból nem, a külföldi - elsősorban német - lapokban egyre nagyobb számban megjelenő elemzésekből arra következtethetünk, hogy az év eleji elfordulás után a külföldi befektetők mára ismét szívükbe fogadták a magyar piacokat. Az elmúlt hónapban nem múlt el hét anélkül, hogy akár a magyar kötvény-, akár a részvénypiacról ne jelent volna meg optimista hangvételű értekezés valamely nyugat-európai sajtóorgánumban. Az érdeklődés fokozódásának ezen túlmenően kézzelfogható jelei is vannak, amit többek között a külföldiek kezén lévő állampapír-állomány alakulása is mutat. A teljes volumen szeptember 17-én érte el történelmi csúcsát, akkor öszszesen 2332 milliárd forint értékben tartottak magyar papírokat a külföldi befektetők. A tendencia azóta csökkenőre fogta, de az állomány jelenleg is 2270 milliárd forint feletti.

Az élénk érdeklődés jeleként értékelhető az Államadósság-kezelő Központ által szervezett idei két eurókötvény-aukció sikere is. Az első, január végi kibocsátáskor több mint egy százalékponttal sikerült lefaragnia az államnak a hozamszintből az azt megelőző, 2001. júniusi tranzakcióhoz képest, a szeptemberben szervezett újabb egymilliárd eurós aukció azonban még ezt is túlteljesítette. Az állam ez utóbbi esetben a vállalati hitelezésnél iránymutatónak számító swap ráta felett 22, de az azonos futamidejű német bund referenciahozamhoz képest is mindössze 35 bázispontos prémiumot fizetett.

A lelkesedés mögött meghúzódó okként az elemzők jellemzően a konvergenciajátékot emlegetik, amibe most ráadásul rendkívül impozáns induló árfolyamokon szállhatnak be a befektetők. A hazai hozamszint messze a nyugat-európai felett helyezkedik el, de bőven felülmúlja a régió többi országában meglévő értékeket is. Ez a megfelelő biztonságérzet hiányában ugyanakkor önmagában kevés lenne a befektetők idecsalogatásához.

A jelek szerint az ország fundamentális állapotának megítélése kívülről korántsem olyan kedvezőtlen, mint amilyennek azt hazai szakértőktől gyakorta hallhatjuk. A Magyarországról szóló cikkek többsége hisz a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött árfolyamcélban és abban, hogy a magyar fizetőeszköz hosszabb távon is képes magát a jelenlegi - eurónkénti 253 forint környékén lévő -, vagy akár annál erősebb szinten is megtartani. Barcza György, az ING Bank elemzője a Handelsblatt című lapnak adott nyilatkozatában egy 245 forintig gyengülő eurókurzust sem tartott kizártnak. A forint stabilitásába, illetve annak erősödésébe vetett hit különösen az idei tavasz eseményeit követően nyert jelentőséget, ennek hiányában ugyanis a befektetők folyamatosan pénzük elértéktelenedése miatt aggódhatnának.

Az MNB legfrissebb nyilatkozatai szerint a jelenlegi árfolyamszint az idei és a jövő évi inflációs cél - 5,5 százalék 2003 és 7,0 százalék 2004 végén - teljesítéséhez is elegendőnek tűnik, így egyelőre nem kell a monetáris politika további szigorításától tartani. Az elemzések tanúsága szerint a külföldiek a kormány költségvetési szigorításokat hirdető politikájában is bíznak: a GDP arányában számított hiány 9,2 százalékról az idén 4,8, jövőre pedig 3,8 százalékra szorítását megnyugtatónak érzik ugyan, az ennek eléréséhez tervezett leépítéseket és a jövő évi adóemeléseket azonban többen nem tartják elegendőnek - derül ki a Handelsblatt írásából. A lap külön kiemeli a tervezett társasági és jövedelemadó csökkentésének bizalomébresztő hatását. A régió többi országával összevetve hazánk azonban a működőtőke-beruházások terén korábbi vezető pozíciója után mára jelentős hátrányt halmozott fel: míg Csehországba 9, Lengyelországba és Szlovákiába pedig 4-4 milliárd euró áramlik az idén, addig hazánk esetében ez az érték várhatóan 900 millió euró körül marad. A lapok ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy Magyarország a gazdasági struktúra átalakításában fent említett társainál előrébb tart. A kötvénypiac jövőjét taglaló elemzések a nemzeti fizetőeszközökben denominált papírok sikerét jósolják az elkövetkező hónapokban, amiből hazánk is profitálhat.