Bankvezetők a hitelezésről: rajtuk nem múlik

A hitelintézeti szektor továbbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy a hitelezési aktivitás fenntartásán, illetve növelésén keresztül hozzájáruljon a magyar gazdaság növekedéséhez – hangzott el a Világgazdaság csütörtöki, Makrogazdasági Meetup elnevezésű rendezvényének banki felsővezetők részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésén.

Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója szerint a lakossági hitelezéssel nincs gond a piacon, a kihelyezések nagyon jól alakulnak, a jelenlegi kamatszintek mellett is. A vállalatoknál már összetettebb a helyzet, hiszen a kereslet nem alakul egyenletesen, annak ellenére sem, hogy a céges betétállomány magas szinten járt az elmúlt időszakban. „A jövő évre megcélzott, 3-6 százalékos gazdasági növekedéshez pedig elengedhetetlen, hogy a beruházások is felpörögjenek” – emlékeztetett az elnök-vezérigazgató.

Közös érdek a növekedés

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a bankoknak is alapvető érdekük, hogy növekedjen a gazdaság, és az a dolguk, hogy ezt a maguk eszközeivel elősegítsék, vagyis a hiteleket eljuttassák az ügyfeleikhez. Hegedüs Éva szerint a lakossági jelzáloghiteleknél jellemző, 6-7 százalékos teljes hiteldíjmutató már az a szint, amit elfogadnak a lakossági ügyfelek. 

– érvelt. 

Ezzel a megállapítással egyetértett Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója is, aki szerint évi 5-6 százalékos szint között már olyan kamatkörnyezetről lehet beszélni, ami ideális a hitelezés szempontjából. A mostani hitel/betét mutatók mellett természetes, hogy mindenki azon van, hogy hitelezzen, ami mindenképpen támogatja a növekedést. A másik, hogy az elmúlt 8 évben a bankszektor hitelportfóliójának a minősége – az egymást követő válságidőszakok alatt is – stabilan jó maradt, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a szektor támogathassa a növekedést” – hangsúlyozta.

A bizalomnak is erősödnie kell

Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati hitelpiacon az elérhető támogatott konstrukcióknál sem minden esetben sikerül felhasználni a rendelkezésre álló kereteket. Véleménye szerint az egyes ágazatok között jelentős különbségek láthatók annak alapján, hogy hogyan tudnak kilábalni a válságból: az építőipar például fokozatosan kezd gyorsítani, egyre több beruházás indul el, miközben az autóiparról nem mondható el ugyanez. Ezzel egyetértett az Erste elnök-vezérigazgatója is, aki szerint valóban látszanak az élénkülés jelei az építőiparban – és a szolgáltató szektorban, a technológiai szektorban vagy az egészségügyben is –, miközben a gépgyártásban még egyáltalán nem ilyen kedvező a helyzet.

Hegedüs Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelfelvételi döntéseket nem csak a kamatok befolyásolják, hiszen ahhoz, hogy valaki külső finanszírozást vegyen igénybe, és hosszú távon elköteleződjön, az is szükséges, hogy stabil jövőképpel rendelkezzen. Az exportra utalt magyar gazdaság kilátásait pedig nagyban meghatározzák a külső körülmények: ezen a kitettségen úgy lehetne enyhíteni, ha a tudásalapú beruházásokat is ösztönöznénk – mondta a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. 

– tette hozzá az Erste elnök-vezérigazgatója.