Részvényt bocsátana ki a Google

A világ legnagyobb internetes keresőjét üzemeltető Google első nyilvános részvénykibocsátására készül. A Financial Times információi szerint a jövő tavaszra tervezett tranzakció jelentőségét emeli, hogy a cég önállóan, befektetési banki segítség nélkül szeretne túladni papírjain.

A tervek szerint egyfajta internetes aukciót szerveznének a részvényekre, hogy így növeljék a befektetők bizalmát. Az utóbbi időkben nyilvánosságra került botrányok nemegyszer derítettek fényt ugyanis olyan esetre, amikor a részvénykibocsátást szervező bankok csak szűk ügyfélkörben osztották szét a rájuk bízott részvényeket, igen nyomott áron. Majd a tőzsdei bevezetés után az árfolyamok meglódultak, amiből a kedvezményezettek profitáltak a kibocsátó cég kárára.

Az alig ötesztendős társaság kiemelte, hogy a nyílt árverés révén nemcsak átlátható és igazságos lesz az elosztás, de lényegesen olcsóbb is; a közvetítők ugyanis ilyen ügyleteknél a bevétel akár 7 százalékát is elkérhetik. A befektetési bankok igencsak bizalmatlanul szemlélik az eseményeket, hiszen ha az eddig példátlan önálló szervezés sikerrel jár, alighanem komoly érvágást okoz majd a manapság az egyik legjövedelmezőbbnek számító üzletág számára.

Ugyanakkor a most bejelentett ügylet aligha jelenti azt, hogy a kibocsátásszervezésnek teljesen bealkonyult volna. Azok a cégek, amelyek márkaneve vagy iparága kevésbé ismert, valószínűleg továbbra is külsősökre bízzák majd a reklámozást, s a szervezéshez szükséges erőforrásokkal is csak kevés vállalkozás rendelkezik házon belül.

Az azonban aggodalomra ad okot, hogy a nyilvános kibocsátások száma és összértéke alig tizede a 2000-esnek, ráadásul igen sok nagybank egymástól alig eltérő tanácsadási szolgáltatással versenyez a piacon. Ennek nyomán a McKinsey tanácsadó cég adatai szerint az 1999-es 206 bázispontról 2002-re 162 bázispontra szűkült a részvénykibocsátások után szedhető marzs, míg a vállalati kötvényeknél ugyanez az érték 64-ről 53 bázispontra fogyatkozott.

Nem csak a bankok nem osztják a vállalat lelkesedését. Sokan attól tartanak, hogy a licitálás értelmetlenül magas árat eredményezhet, ami miatt a kibocsátást követően összeomolhat az árfolyam, komoly veszteséget okozva a jegyzésen részt vevőknek.

Más szakértők arra emlékeztetnek, hogy a Microsoft saját fejlesztésű keresőmotorjának elkészültét szintén jövő tavaszra ígéri. Az eddigi tapasztalatok alapján a következő Windows már nagy valószínűséggel integrálja az új keresőrendszert, ami jókora csapást jelenthet a keresések száma alapján piacvezető Google népszerűségére, s ezzel bevételeire is.

Elemzők szerint ugyanakkor talán épp a közvetítői költségek megspórolása adhat újabb lendületet a részvénykibocsátásoknak. Úgy taksálják, hogy a kialakuló részvényárral számolva a nem hivatalos adatok szerint tavaly 500 millió dolláros árbevételt és 150 milliós eredményt elérő Google értéke akár a 15-25 milliárd dollárt is elérheti.