Különleges műtárgyak sikere

Lassan megszokottá válik a kétnapos Nagyházi-árverések koreográfiája. Az első nap szerény festészeti eredménye után a második este rendre jelentősebb sikereket hoz a galéria számára: ekkor a műtárgyak valamely speciális területéről válogat az aukciósház szakértő gárdája.

A Nagyházi múlt heti aukciójának festészeti része a ház októberi teljesítményével szinte teljesen azonos eredménnyel zárult. Akkor a 38,605 millió forintos összkikiáltási értékű festményanyag 25,133 millió forintos leütési árat ért el. A mostani, háromszáz tételt számláló anyag összkikiáltási ára 33,843 millió, az összesített leütési érték 25,051 millió forint volt. Még a favoritnak számító akvarellek, valamint 20-as években készült Patkó Károly- és Derkovits Gyula-rézkarcok sem értek el figyelemre méltó licitemelkedést. Így Aba-Novák Vilmos rézkarca 80 ezer forintért, két Derkovits-grafika pedig 60 és 40 ezer forintért cserélt gazdát. Az árverésen szinte kizárólag kommersz szalonfestőink, Neogrády Antal és László, Berkes Antal, Kézdi-Kovács László stb. alkotásai szerepeltek nagyobb sikerrel; általában a kereskedők - közöttük több külföldi - mutatott nagyobb érdeklődést a mutatós darabok iránt.

Az árverés egészét egyébként a gyűjtők és kereskedők óvatossága jellemezte. A két nap teljes anyagának (652 tétel) alig több mint a fele talált gazdára, a 97,131 millió forintos összkikiáltási árból 64,862 millió forintos leütési eredmény született. A magasabb bevételt a második nap bútor- és műtárgyanyaga - elsősorban a távol-keleti dísztárgyak, szobrok, porcelánok kínálata - szolgáltatta. Bár a bútorok terén még az előző nap hangulata "kísértett" (43,926 millió - 27,373 millió forint), mégis a műfaj nehéz értékesítési feltételeit figyelembe véve az 50 százalékos eladási arány így is sikeresnek mondható. Az árverés legjobb teljesítményét a keleti tárgyak érték el; az eladott tételek aránya 60 százalék volt, és a 10,352 millió forintos összleütési érték után 8,621 millió forintos eredményt ért el az anyag.

Az aukció favoritja egy 18. századi emeletes írószekrény lett (2,8 millió forint), mely 200 ezer forinttal előzte meg kortársát, egy ugyancsak a barokk formajegyeit viselő magyar tálalószekrényt. A reprezentatív darabok mellett a bútorkínálatból a kisebb méretű tételek iránt is élénk volt a kereslet, így egy 19. századi velencei szekrényke 650 ezer forintig, egy külön árverezett, ugyancsak 19. századi osztrák smizett párért 340, illetve 300 ezer forintot fizetett egy gyűjtő. A keleti tárgyak között az aranyozott bronz Buddha-szobrok sikerével csak a különleges, dekoratív porcelánok vetekedtek. Míg a előbbiek közül egy a 17. vagy 18. századból származó nepáli darab lett a legsikeresebb (1,2 millió forint), addig a porcelánok között egy védett, 19. századi kínai hengeres díszváza pár cserélt gazdát a legmagasabb, 320 ezer forintos áron. A porcelánok közül azonban nemcsak a keleti darabok voltak kelendők. A BÁV előző heti árveréséhez hasonlóan a Nagyházinál is nagy sikert ért el több, a 19 század elején készült, látképekkel díszített bécsi porceláncsésze és csészealj (110-150 ezer forint).