A "megtartás politikája"

A rendszerváltás utáni viszonyok szükségessé tették, hogy az ellenkező bizonyításáig minden 1711 előtt vert pénzérme (melyek korábban is régészeti kategóriába tartoztak) esetében a hatóságok vélelmezzék: nem valamely korábbi gyűjtemény darabjáról, hanem a földből előkerült leletről van szó ? fejtette ki lapunknak dr. Jankovich-Bésán Dénes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) illetékes vezetője. A határok szabaddá válásával és a fémkereső detektorok magyarországi megjelenésével ugyanis olyan méreteket ért el az illegális feltárás és a feketekereskedelem, hogy csak egy nagyon szigorú jogszabállyal tudtak ennek gátat vetni. Belföldön is érik kritikák a törvényt meglepő szigorúsága miatt - kétségtelen, hogy az Európai Unió törvényei általában megengedőbbek a műtárgyak kivitelét illetően -, de a szakember továbbra is szükségesnek érzi az akkori szabályozást. Enélkül a KÖH nem tudná következetesen képviselni a ,,megtartás politikáját", szemben a múzeumok gyűjtői álláspontjával vagy a kereskedők gazdasági szemléletével. A hazai értékek védelmén túl fontosnak tartják a gyűjtemények gyarapítását is, ezért többször indítványozta a KÖH a behozatali vám és áfa eltörlését. Magyarország EU-csatlakozásával kibővülnek a vámhatárok, így a behozatali vám (ha uniós országból származik az áru) megszűnik, ám a kivitel szabályai nem lazulnak. Az érmékre továbbra is a mai szabályozás lesz érvényben; ennek változtatását a csatlakozás sem indokolja, mivel minden ország maga határozza meg az örökségvédelmének alapjait - hangoztatja Jankovich-Bésán Dénes.

A szakember ugyanakkor nem tartja indokoltnak a magán feltárásokat, még leletmentés ürügyén sem. Magyarország területén 40-50 ezer az ismert lelőhelyek száma, a becsült lelőhelyek száma pedig a százezret is meghaladja. Évente körülbelül ötszáz ásatást végeznek hazánkban, főleg építkezések kapcsán. Az ország pénzügyi lehetőségei ugyan nem teszik lehetővé több ásatás végrehajtását, ugyanakkor úgy gondolja, hogy amíg a leletek a földben vannak, addig biztonságban vannak, mivel a korrózió csak a felszíni leleteket érinti, a 40 centiméternél mélyebben fekvő érmékben nem tesz kárt. A szakszerűtlen feltárások ellen szól az is, hogy nem megfelelő módszerek és dokumentáció híján ezek szakmai információtartalma elveszhet. (VG)