Biztató évkezdet a nemzetközi tőzsdéken

2003 volt 1999 óta az első nyereséges év az amerikai tőzsdéken. A Dow Jones Industrial Average 25,3 százalékot emelkedett, míg az S&P 500 26,4, a Nasdaq 50 százalékot nőtt. Hogy a trend folytatódik-e 2004-ben, még természetesen nem tudni, ám a befektetők hangulatából az látszik, hogy az idén is igen jó esztendőre számítanak.

Amerika stabil makrogazdasági mutatókkal kezdi az új évet, s az Institute for Supply Management 2003. végi adatai a termelés látványos bővülését mutatják. Sőt, a számokból az derül ki, hogy ilyen mértékű javulásra 20 éve nem volt példa: az iparban foglalkoztatottak száma két hónapon át folyamatosan emelkedett.

Alaposan megrázták viszont a piacokat január 9-én megjelent hírek. Kiderült, hogy novemberben az amerikai gazdaság alig ezer új munkahelyet teremtett, ugyanakkor a munkanélküliség 5,7 százalékra csökkent. Ez utóbbit sem tekintik elemzők egyértelműen jó hírnek, ugyanis úgy vélik, a mutató csökkenését jórészt az okozta, hogy sokan föladták a munkakeresést, s így kiestek a nyilvántartásból. Márpedig az adatok mögött rejlő trendeket hagyományosan kulcsfontosságúnak tekintik a gazdasági kilátások szempontjából.

Alan Greenspan, az amerikai jegybank (Fed) elnöke január elején úgy nyilatkozott, hogy az amerikai recesszió rendkívül enyhe volt, figyelembe véve a tőzsde 2001 óta tartó esését, a terrortámadásokat, az üzleti botrányok sorozatát és a háborúkat. A Fed, véleménye szerint, helyesen reagált a körülményekre: 2001 óta hétszer csökkentették az alapkamatot.

Ez pedig arra utal, hogy a Fed első embere korántsem elégedetlen a mostani alacsony kamatszinttel, vagyis könnyen lehet, hogy az tartósan fennmarad, akár 2004 egészében is. Ráadásul Ben Bernanke, a Fed egyik alelnöke szerint a kamatok alacsony szintje egyenesen előfeltétele annak, hogy továbbra is javuljon a gazdasági helyzet, és növekedjen a munkahelyek száma.

Az alacsony kamatok hozzájárultak ahhoz is, hogy - komoly meglepetést keltve - az építkezési kiadások 1,2 százalékkal emelkedtek novemberben, szemben az elemzők által várt 0,5 százalékkal. A meglóduló építőipari teljesítmény sikeresen fékezte a tőzsdei árfolyamok esését már 2001 óta, ezért elemzők szerint a gyors gyarapodás a magasabb hozamok ígéretét vetíti előre.

A hagyományosan igen változékony technológiai szektorban ugyancsak jótékony változásokra számíthatunk: a félvezetőgyártók szövetsége, a Semiconductor Industry Association friss tanulmánya biztató változásokat ígért. A World Semiconductor Trade Statistics Group szintén bizakodó. Adataik szerint a világ félvezetőpiaca 16,1 milliárd dollárra nőtt novemberben, ami 25,7 százalékos bővülés 2002. novemberhez kepést. Ráadásul a piac gyarapodása az utóbbi négy hónapban töretlen volt.

Szakértők szerint a januáreffektusként ismert év eleji kereskedési hullámra az idén kevés az esély. Az ok egyszerű: a jelenség magyarázata az adózási szabályokkal indokolt decemberi eladási hullámot követő év eleji visszavásárlási roham, amely általában felhajtja az árakat. Csakhogy tavaly decemberben a jegyzések általában emelkedtek, szó sem volt túlzott értékesítési szándékról, így januárban sem számíthatunk megerősödő vételi érdeklődésre.

A hónap hátralévő része aligha hoz látványos változásokat. A piac most a negyedik negyedéves jelentések megjelenésére vár, azoktól remél iránymutatást. Az első néhány blue-chip cég már be is jelentette, hogy az utóbbi negyedév jól sikerült, és az előnyös folyamatok fennmaradására számítanak. Mivel a mostani számok nemcsak lezárják az utóbbi esztendőt, de az újat is elindítják, az eredmények a szokásosnál is nagyobb hatással lehetnek a kurzusokra.

A kilátásokra ugyanakkor komoly hatással lehet a kergemarhakór terjedése. A legnagyobb vevőnek számító Japán máris felfüggesztette a vásárlást, ugyanakkor a második helyen álló Mexikó egyelőre kivár. A szakemberek egyelőre bizakodnak, hiszen mind ez idáig csak egyetlen, Kanadából származó állaton mutatták ki a betegséget.

A jövőt mérlegelve nem feledkezhetünk el a novemberi elnökválasztásról sem. Az amerikai tőzsdei archívumok szerint a választási években a börzeindexek átlagosan 7,3 százalékkal híznak, míg a megelőző években jellemzően 16,7 százalékos a gyarapodás. Miután ez utóbbit az Egyesült Államok piacai lényeges túlteljesítették, sokak szerint joggal remélhetjük, hogy 2004 rendkívül jó év lesz.

Az Európai Unió piacai hagyományosan igen szoros kapcsolatban állnak a tengerentúli tőzsdékkel. Lényeges eltérést okozhat azonban az euró dollárhoz viszonyított erőssége. Az erős valuta miatt az uniós exportőrök egyre nehezebben boldogulnak külpiacaikon, miközben egyelőre nincs konkrét ígéret arra, hogy az EKB az euró gyengítése érdekében kamatot csökkentene.

Ráadásul sok európai befektető kedvét szegheti az Enron-botrányon is túlnövő Parmalat-ügy. Ha az invesztorokat nem sikerül meggyőzni arról, hogy a tejipari óriás visszaélései egyedi esetnek számítanak, könnyen lehet, hogy az EU piacai annál is nagyobb visszaesést lesznek kénytelenek elkönyvelni, mint amit a vállalati botrányok az Egyesült Államokban okoztak. Egyelőre nehéz azt is megítélni, hogy az unió bővítése hogyan hat majd a vállalatok eredményességére és az EU makrogazdasági teljesítményére.

Amerikai elemzők összességében mégis mindkét térségben javulást valószínűsítenek, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a terrortámadások kockázata még mindig nem elhanyagolható. Márpedig egy ilyen esemény drasztikus hatással lehet a kereskedésre. Azt, hogy pontosan mekkorával, reméljük, sosem tudjuk meg.