Értékek a régi érmék piacán

Legutóbb 2002 tavaszán övezte különösen nagy érdeklődés a műkincsek eme részét. A Nyíregyháza melletti Újfehértón egy 200 millió forintra becsült, 260 darab érmét tartalmazó lelet került elő, amely olyan ritkaságokat is tartalmazott, mint II. Rákóczi György 1652-ből származó, tízszeres aranyforintja. Az ilyen típusú éremkincs Magyarországon ritka, a régi pénzérmék inkább más leletekkel együtt kerülnek elő, segítve azok kormeghatározását. E tudományos érdemnek köszönhetően minden 1711 előtti érme - a más típusú műtárgyaktól elté-rően - a hatályos jogszabályok szerint régészeti leletnek minősül, és így nem vihető ki az országból. Ezenkívül az érmékre is vonatkozik a műkereskedelmet meghatározó két legfőbb törvény, melyek értelmében minden, ami a földből kikerül, az államé, és minden 50 évnél régebbi műtárgy kivitele engedélyköteles.

Bárki, aki érmét talál a földben, köteles beszolgáltatni azt a területileg illetékes múzeumnak, amely ezt követően terepbejárást és szükség esetén további feltárásokat végez. A megtalált érmé(ke)t leltárba veszi, azok az állam (a múzeum) tulajdonát képezik. Miután zömében gyakoriságát és piaci értékét tekintve alacsonyabb kategóriájú, már ismert érmék kerülnek elő, a megtalálónak nem jár jutalom, hiszen nem egyedülálló értéket szolgáltatott be. A múzeumnak nem értékes a lelet, mivel számtalan ugyanolyan érme van már katalogizálva. A terepbejárás, az ásatás és a tárolás költségei a múzeumot terhelik, ugyanakkor a tulajdonában lévő anyagból egyetlen darabot sem adhat el. A törvény megalkotásakor ugyan felmerült az ötlet, hogy a múzeumok esetleg értékesíthetnék raktárkészletük egy részét (az Egyesült Államokban például ismert ez az eljárás), de erről végül nem sikerült konszenzusra jutnia a szakmának és a törvényalkotóknak.

A megtalálónak így sem érme, sem jutalom nem jár - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egész éves jutalomkerete mindössze 5 millió forint, míg egyedül az említett újfehértói kincs becsült értéke legalább 100 millió forint volt. Ebben az esetben azonban sikerült pluszforrásokat felkutatni, így a becsületes megtaláló markát 40 millió forint is üthette volna, ha nem kellene a jutalom után személyi jövedelemadót fizetni. Múzeumi szakemberek szerint ilyen juttatási rendszer mellett évekig nem várható, hogy hasonló lelet ismét a múzeumokhoz kerüljön. Többször javasolták, hogy az ilyen esetekben fizetett jutalom adómentes legyen, de a Pénzügyminisztérium ezt visszautasította.

Kétségtelen, hogy a beszolgáltatási kedvet nem csak készpénzzel lehet növelni - aki nem tesz eleget a beszolgáltatási kötelezettségnek, akár három év börtönnel is sújtható. Bizonyos szakmai vélemények azonban a szabadságvesztéssel való fenyegetés helyett inkább az 1945 előtt érvényben volt, úgynevezett egyharmados törvény felelevenítését tartanák kívánatosnak. Ez a szabályozás szintén előírta a megtalált tárgyak bemutatását, de ezt követően csak azok egyharmada maradt a múzeumnál, egyharmada a föld tulajdonosát, egyharmada pedig a megtalálót illette.