Ismét lépett a japán jegybank

A pénzügyi likviditás ismételt növeléséről határozott tegnap a Bank of Japan (BoJ). Bár a lépés a piacot váratlanul érte, a kezdeti reakciók kedvező fogadtatásra utalnak. Szkeptikusabb szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy tartós változást előidézni csak amerikai oldalról volna lehetséges.

Váratlan döntéssel a Bank of Japan tegnap úgy határozott, hogy október után ismét növeli a bankrendszer számára rendelkezésre álló - és ezzel a bank reményei szerint a gazdaságban megjelenő - likviditás mértékét. A korábbi 32 helyett mostantól 35 ezer milliárd jen áll a hitelintézetek rendelkezésére, a Bloomberg által megkérdezett 15 elemzőből 14 az ülést megelőzően még úgy vélte, hogy nem lesz változtatás a monetáris kondíciókon. A kötvényvásárlások havi szintje ezzel párhuzamosan a korábbi, 1,2 ezer milliárd jenes szinten maradt. Tosihiko Fukui kormányzó a lépést a gazdasági növekedés védelmével és a defláció leküzdésének szükségességével indokolta. A bejelentést követően a dollár erősödni tudott a japán fizetőeszközzel szemben - egysége egészen a 107,6 jenes értékig eljutott -, de felfelé mozdultak el a kötvényhozamok is az országban: a 2008-ban lejáró és 0,6 százalékos éves kamatot fizető papír hozama 3 bázispontot emelkedett az egyébként nem túl magas 0,52 bázispontos szinthez képest.

Tény, hogy az ország gazdasága védelemre szorul a defláció és az export visszaesése ellen. Utóbbi a japán GDP közel kétharmadát adja, a dollár folyamatos gyengülése pedig nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. A BoJ a pénzügyminisztériummal közösen már eddig is a folyamat fékezésén fáradozott, korlátozott sikerrel. Az ország 2003-ban az előző évi volumen ötszörösét elérő mértékben, összesen 20 ezer milliárd jent is meghaladó nagyságrendben élt az intervenció lehetőségével és az előzetes elképzelések szerint szükség esetén ennél is aktívabb lesz az idén. A jenralit azonban csak átmenetileg sikerült megfékezni, a dollárra nehezedő gyengülési nyomás ugyanis amerikai beavatkozás nélkül nem sok esélyt ad a fordulatra.

Az üzenet azonban a bank részéről egyértelmű: mindent el fog követni az említett célok elérése érdekében. Amikor Fukui 2003 márciusában kormányzó lett, a rendelkezésre álló likviditás mértéke öt lépésben 20 ezer milliárdról 35 ezer milliárd jenre emelkedett. Amióta az ország 2001-ben meghirdette zéró kamat politikáját, a likviditás szabályozása a piac befolyásolásának egyik legfontosabb eszközévé nőtte ki magát. Hatékonyságát tekintve a vélemények megoszlanak: egyesek úgy vélik, hogy ez az eszköz önmagában nem képes komolyabb hatás kiváltására, a pénz ugyanis többségében a bankoknál marad. Másrészt több elemző látja úgy, hogy a végső megoldás lehetősége nem a japán, hanem az amerikai politika kezében van, az erősödési nyomás egyik legfőbb kiváltója ugyanis éppen az USA tetemes fizetésimérleg-hiánya. Hasonló gondokkal küzd az eurózóna és az euró is. Annyi bizonyos, hogy a zéró kamat politika egy darabig fennmarad még: a BoJ álláspontja szerint a rendszer megváltoztatására csak egy több hónapig tartó folyamatos árszínvonal-emelkedést követően van lehetőség, amennyiben akkor úgy ítélik, hogy újabb csökkenésnek nincs reális lehetősége. Egy nemrég készült elemzői felmérés szerint 50 szakértőből több mint 40 látja úgy, hogy a jelen körülmények között a jen vásárlása kifizetődő üzletnek mutatkozik.

A kötvény- és részvénypiacok azonnal reagáltak a friss hírekre: előbbiek árfolyama esni, utóbbiaké pedig emelkedni kezdett. A befektetők a BoJ elkötelezettsége láttán újfent hinni kezdtek abban, hogy a jen árfolyamának gyengítéséért mindent megtesz majd a kormányzat és ez végső soron kedvező hatást fejt ki az exportorientált vállalatok jövedelmezőségére. A Nikkei index ennek köszönhetően ismét 11 ezer pont fölé emelkedett, a kötvényhozamok pedig 4-5 bázispontos növekedést mutattak.