USA: szigorodó büntetések

A 2002-es 1,46 milliárd dollár után tavaly 13,8 milliárd dollárnyi pénzbüntetést szabtak ki az amerikai bíróságok az Enronhoz hasonló könyvelési és egyéb csalásokat elkövető vállalatokra. A bírók fokozódó dühét mutatja, hogy az év 25 legnagyobb büntetéséből kilencet az ebből a körből kikerülő társaságok kapták. A vállalatokat képviselő ügyvédek úgy vélik, hogy a bíróságok ilyen módon igyekeznek helyreállítani a gazdaság többi szereplőjének megingott bizalmát. A bíróságok által kiszabott büntetések nagysága a peren kívüli megegyezésre mutató hajlandóságot is fokozza a vállalatokban. Ennek költségei is emelkedtek azonban az elmúlt évben, a Bloomberg által megkérdezett ügyvédek szerint közel 50 százalékkal. Ez utóbbi tendenciát mutatja, hogy minden idők 10 legnagyobb összegű kifizetéséből öt tavaly teljesült: a Lucent Technologies 631 millió, a DaimlerChrysler pedig 300 millió dollárt fizetett ki ilyen címen.

A legnagyobb pénzbüntetési tétellel végződő perek sorát az Exxon Mobile ügyében hozott ítélet nyitja: a társaságot másodfokon az elsőfokú eljárásban kiszabott 3,5 milliárd dollár háromszorosára marasztalta a bíróság. Mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a Flextronicsnak - 934 milliós büntetés - és a Symbol Technologiesnek is, ez utóbbit 218 millió dollár megfizetésére kötelezték.

A vállalati csalások miatt kiszabott bírságok mind számukban, mind pedig volumenükben felülmúlták az egyéni sérelmek miatt kirótt büntetésekét. Ez utóbbiak összvolumene nagymértékű csökkenéssel 945,8 millió dollárra esett vissza a megelőző évi 31,1 milliárd dolláros szintjéről. Akkor azonban a Philip Morris ellen indított eljárás önmagában 28 milliárd dolláros kártérítési kötelezettséggel végződött. (Ez utóbbit később 28 millió dollárra módosították.)