Eltörpülő osztalékok

Ha tavaly nem erősödtek volna ilyen mértékben a részvényárfolyamok a nemzetközi börzéken, akkor jóval több társaság kezdeményezett volna osztalékfizetést - jegyzik meg az elemzők. A kijelentés talán leginkább a technológiai szektor tagjaira illene, amelyek tavaly jelentek meg az "osztalékfizetők klubjában", élükön a Microsofttal. Ebben szerepet játszhatott George W. Bush USA-elnök 2003 januárjában indítványozott osztalékadó-mérséklése, amelyet nem sokkal követett a Microsoft bejelentése, miszerint történetében először fizet osztalékot a részvényeseinek. A hatás nem maradt el, az ágazat többi szereplője, így a Qualcomm is követte őt a sorban. Három év komoly árfolyamesését követően ugyanis bölcs lépésnek tűnt a stabilan működő cégeknek, hogy magukhoz édesgessék a befektetőket. A sors fintora, hogy az elkövetkező hónapok a részvénypiacok, így köztük a technológiai részvények szárnyalását hozták. S ki gondolt akkor már részvényenkénti néhány centes osztalékra, ha az árfolyamnyereség akár az 50 százalékot is meghaladta?

Ám nagy hiba lenne az osztalékot lenézni. A komolyabb osztalék aligha azt jelenti, hogy a vállalat nem tudja mire felhasználni készpénzét, azaz nincs a tarsolyában fejlesztés, kutatás, akvizíció - mutatnak rá az elemzők. A Microsoft például tavaly a piaci átlagnál kisebb árfolyam-emelkedést produkált, ám ez aligha az osztalékpolitika számlájára írható. Az Intel is fizetett osztalékot tavaly, miközben kurzusa duplájára nőtt, nemrégiben pedig bejelentette: kétszeresére növeli a kifizetés nagyságát. Hasonló mondható el az SAP-ról, az Adobe Systemsről, a Hewlett-Packardról, jóllehet az osztalék mértéke ez esetben is szerény. A technológiai szektor tagjai közül a HP fizeti az egyik legnagyobb osztalékhozamot, 1,3 százalékot, ami kismértékben alulmúlja az S&P 500 cégeinek 1,5 százalékos átlagát. Úgy tűnik, a társaságok azon a véleményen vannak, hogy az osztalék nem éppen prudens formája a készpénz elköltésének. Ám arra már milliárdokat költenek, hogy visszavásárolják saját részvényeiket, elejét véve az opciós részvények lehívásából eredő hígulásnak - vetik fel az elemzők. Ebbe a körbe sorolható a Dell, a Cisco Systems, illetve az Oracle, amelyeknek komoly készpénzvagyonuk és csekély adósságuk van. Ha a Dell például részvényenként 18 cent osztalékot fizetne, ami 0,5 százalékos osztalékhozamot jelentene - összhangban az Intellel, a Microsofttal és a Qualcom-mal -, az 461 millió dollárjába kerülne évente az 5 milliárd dollár készpénzzel rendelkező cégnek. Hasonló összeget kellene a Ciscónak és az Oracle-nak is áldoznia évente. Ám mint a piaci szakértők megjegyzik: ha az it-cégek készpénzállománya tovább bővül, az osztalék gondolatát talán már nem vetik el a társaságok, főként, ha a 2003. évi árfolyam-emelkedésüket nem tudják megismételni.

Az osztalék szerepe kezd háttérbe szorulni Európában is. Amikor minap az egyik európai szállodaipari lánc, a Millennium & Copthorne Hotels bejelentette, hogy felére csökkenti az osztalék mértékét, a részvények árfolyama 7,5 százalékos emelkedést produkált. Bár a logika azt kívánná meg, hogy egy ilyen hírre borúsan reagáljanak a piaci szereplők, az elemzők szerint több tényező is szerepet játszhat a kedvező fogadtatásban. Az osztalékcsökkentések általában hoszszabb ideje tartó árfolyamesést "koronáznak meg", s szinte a piac kényszeríti ki, hogy a fundamentális tényezők változása közepette a vonakodó menedzsment ebbe az irányba terelődjön.

Értelemszerűen vannak, akik nehezményezik ezt a lépést. Ebbe a körbe sorolhatók az alapkezelők, mondván, a stabil osztalékpolitika a szilárd, biztos hátterű vállalat ismérve. Hiszen ez azt jelzi: nyereségesek vagyunk, aminek egy részét megtartjuk, ám a másik részt visszaadjuk a részvényeseinknek - fogalmaz Richard Hughes, az M&G alapkezelője. Több mint egy évvel ezelőtt az alapkezelő levelet írt Nagy-Britannia legnagyobb tőzsdecégeihez, amiben a szükségtelen osztalékcsökkentés ellen hívta fel a figyelmet. Bár az osztalékvágás híre megdobhatja a részvények árfolyamát, ezek a bejelentések Hughes szerint gyakorta egyéb hírekkel párosulnak, úgy, mint a vállalati átszervezéssel. Éppen ezért kétséges, hogy a papírok árfolyama miként alakulna, ha az osztalék csökkentését nem jelentenék be.