A kötvényalap valóban kötvény?

Pénzpiaci, kötvény-, vegyes-, avagy részvény- és ingatlankonstrukció - a hazai befektetési alapok besorolására ez a jelenlegi eszköztár, ami viszonylag szerénynek mondható a fejlett országok több tucatnyi kategóriája mellett. A problémát azonban az jelenti, hogy az egyes besorolások alatt valóban nem mindenki ugyanazt érti. Míg Nyugat-Európában a részvényalapok jellemzően legalább 95 százalékban részvényeket tartanak portfóliójukban, addig Magyarországon ez az arány akár 50 százalékhoz is közelíthet - magyarázza Kovács Zsolt, a Bamosz szakmai standard bizottságának elnöke. Állandóan visszatérő példa a legnagyobb magyar befektetési alap, az OTP Optima esete, amely kötvényalapként van ugyan kategorizálva, ám a portfólió valós kockázata alapján inkább a pénzpiaci alapok között lenne a helye. A befektetők talán ennek komoly jelentőséget tulajdoníthattak, hiszen a tavaly novemberi jegybanki kamatemelést követően a kötvényalapokat jellemző elvándorlásból az Optima sem maradt ki, jóllehet a hozamai - éppen a rövid lejáratú eszközök miatt - nem estek vissza olyan nagy mértékben, mint a konstrukció többi tagjánál.

Egy lépéssel valószínűleg közelebb jutnánk a szakmailag helyesebb kategorizáláshoz, ha meghatároznánk, hogy melyik kategóriához melyik benchmark tartozna - magyarázta Kovács Zsolt. Lényeges pont annak eldöntése is, hogy az alap mennyi, off-benchmark (célpiacon kívüli) elemet tarthat, azaz például egy kötvényalap mennyi vállalati kötvényt vásárolhat, illetve betévedhet-e a részvénypiacra.

Elképzelhető az is, hogy a vegyes kategória lesz az alapok gyűjtőhelye, ha az alapkezelők nem kívánják mérsékelni szabadságfokukat a célpiacon kívüli elemek kiválasztásában - jegyezte meg Kovács Zsolt. Kulcsfontosságú, hogy a hovatartozást az egyes alapok havi jelentései mutassák meg, és így nem kizárt, hogy folyamatos átsorolásokra is szükség lesz, ha a tényadatok azt indokolttá teszik.

S mi a helyzet a külföldi eszközökbe fektető alapokkal? A nemzetközi standardok alapján már most 7-8 kategóriát nyugodtan meg lehetne határozni - mutat rá a bizottság elnöke. Az uniós csatlakozással bekövetkező várható kínálatbővülés rövid időn belül komoly kihívások elé állíthatja a különböző információk tengerében úszó befektetőket, amihez létfontosságú egy iránytűként alkalmazható rendszer minél előbbi kialakítása.