Egyre többen kerülnek a képbe

Közel fél év telt el azóta, hogy az amerikai befektetési alapok piacán kirobbant a botrány, amelynek hátterében az árazással kapcsolatos szabálytalanságok húzódtak meg. Nevezetesen, egyes intézményi befektetők olyan árfolyamokon vásárolhattak a befektetési alapok jegyeiből, ami normál halandónak elérhetetlen: a már elévült napi eszközértéken.

Időközben kiderült: ez nem csupán a tengerentúlon jelent problémát, hiszen Európában sem volt ismeretlen ez a gyakorlat. Nagy-Britanniában 21 brókercég és alapkezelő vezetőjét hívta be a felügyelet a folyamatban lévő vizsgálat keretében. Bár szinte mindenki bizonyosra veszi, hogy a gyakorlatot igen széles körben alkalmazták, a piaci szereplők alighanem a minél csendesebb lezárásban érdekeltek. Bár a tengerentúli eseményeket látva aligha kell az alapkezelőknek az ügyfelek különösebb bosszújától tartaniuk, hiszen a botrányok ellenére sem veszített népszerűségéből ez a konstrukció Amerikában. Hiába derül ki újabb és újabb alapkezelőről, hogy bizony őnála sem volt minden rendben, s a befektetők zömét kár érte - amelynek nagyságrendje több millió dollárra rúg -, az elmúlt hónapokban rekordöszszegek vándoroltak az alapokba.

A napokban a második legnagyobb amerikai brókercég, a Morgan Stanley kapott idézést az illetékes hatóságoktól, amelyek immáron több tucat társaságot vettek górcső alá, nevezetesen, lehetővé tették-e az időn túli kereskedést az egyes befektetési alapok jegyeivel. Hasonló értesítést kapott a Goldman Sachs is, a piac harmadik legnagyobb szereplője. Mindeközben "hullanak a fejek": tavaly szeptember óta több mint 60 ember kapta meg felmondólevelét. A FleetBoston Financial Corp., amelyet törvénytelen kereskedés gyanúja miatt már be is pereltek a tengerentúli hatóságok, a minap nyolc alkalmazottját bocsátotta el, köztük az alapok értékesítéséért felelős osztály vezetőjét.

Ami a hazai gyakorlatot illeti, a tőkepiaci törvény meglehetősen egyszerűen szabályozza a kérdést, nevezetesen, az alap eszközeit a legfrissebb piaci adatok alapján kell meghatározni. Az, hogy egyes alapoknál milyen árazási technikát alkalmaznak, elsődlegesen az alapkezelő felelőssége, illetve áttételesen, az engedélyezési eljárás keretében a PSZÁF állapítja meg. A Bamosz jelenleg az alapok, az egyes portfólióelemek értékelésére vonatkozó szabályozást kívánja górcső alá venni.