Szabályoznák a devizapiacot

Az Enron-üggyel kezdődő, később pedig számos egyéb patinás céget maga alá gyűrő vállalati botránysorozatról hallani eleget, kellemetlen fordulatokat azonban nem csak a részvénypiac produkál. A tavalyi év a megfoghatóságában a részvényektől messze elmaradó devizapiacon is bizalmi deficitet generált, szakmai szervezetek és brókerházak így most egy a piac egészének szabályozását célzó kódex összeállításán fáradoznak.

A devizakereskedők megítélését nagymértékben rontó 2003-as eseménysorozat John Rusnak év eleji letartóztatásával kezdődött: az Allied Irish Bank amerikai egységének devizakereskedőjét a bíróság csalás miatt hét és fél évnyi szabadságvesztésre ítélte. A következő emlékezetes esetre novemberig kellett várni, ekkor ugyanis az FBI 18 hónapig tartó nyomozása alapján 47 devizastratégát tartóztattak le a hatóságok többek között pénzmosás, zsarolás vádjával. Az őrizetbe vettek között több vezető befektetési bank alkalmazottjával is találkozhattunk: a listán képviseltette magát többek között a JP Morgan Chase, a UBS és a Dresdner Kleinwort Wasserstein is.

A szakma képviselői közül sokan arra számítottak, hogy 2004 eloszlatja majd a fejük fölött tornyosuló fekete fellegeket, a jelek szerint azonban hiába. Rögtön az év első hónapjában a National Australia Bank négy kereskedőjét függesztette fel hivatalosan nem engedélyezett devizaopciós ügyletek megkötése miatt. Az eddigi esetek egymástól függetlenek voltak ugyan, a szabályozás, illetve a felügyelet hiányosságai azonban egyre nyomasztóbb problémákat szülnek.

A 19 ezer tagot számláló - és ezzel a világ legnagyobb, ebben a szektorban tevékenykedő érdekvédelmi szerve -, a párizsi Pénzügyi Piacok Szövetsége a devizakereskedőkkel szembeni bizalom szempontjából kritikusnak ítélte a kialakult helyzetet, és mihamarabbi lépéseket vár a szabályozó hatóságoktól és a piaci szereplőktől. Különösen fontos ez azért, mert a devizapiaci szabálytalanságok nemcsak lokálisan, de széles körű összefüggéseiknek köszönhetően a részvények és kötvények körében is kifejtik kedvezőtlen hatásukat.

Egy ilyen hatalmas piac szabályozásához hozzálátni ugyanakkor nem egyszerű feladat. A hatalmas méret mellett nehezíti azt annak óriási likviditása és nemzetközisége is. A jegybankok ugyanakkor világszerte felállították már a maguk bizottságait a kérdés megvizsgálására és irányelvek kidolgozására, ezek nemzetközi koordinációja azonban egyelőre megoldatlan. A kidolgozott szabályok gyakorlatba való átültetése alapvetően a piaci szereplők feladata lehet.

A Foreign Exchange Committee (FXC) a tavaly novemberben kirobbant botrány után már kiadott egy közleményt, melyben néhány alapvető, a biztonságos üzletmenetet garantáló intézkedés lehetőségére hívta fel a bankok figyelmét, melyek célja a hitelintézeteknek veszteséget, a kereskedővel összejátszó egyéb szereplőknek pedig nyereséget hozó ügyletek kiszűrése lenne. Ennek egyik, több bank által már eddig is alkalmazott eszköze például az ügyletek megkötési idejének folyamatos nyomon követése.

Fontos szempont lehet az ügyletek biztonságának felülvizsgálata során a nagybani és kiskereskedelmi devizaértékesítés elkülönítettségének helyreállítása is. A két vásárlóközönséget érintő kereskedési elvek az elmúlt években összemosódtak, szakértők azonban úgy látják, hogy azok élesebb elkülönítettsége is indokolható lenne. Egy tavaly májusban Nagy-Britanniában bevezetett szabálymódosítás szélesebb körben teszi lehetővé az ügyletekben egymással közvetítő brókerek útján találkozó befektetők személyes adatainak egymás előtti megismerését. Külön szabályozási területté vált a technológiai oldala is a kereskedelemnek: az újabb rendszerek ugyanis a transzparencia magasabb fokát képesek biztosítani a felhasználóknak. Szakértők összességében úgy látják: bár igaz, hogy aggasztó jelek jelentek már meg a piacon, méretéhez képest ugyanakkor ezek gyakorisága és jelentősége meszsze elmarad a részvénypiaci botrányokétól. (VG)