Érezhetően csökkent a vállalati kötvénykibocsátási kedv Európában és a tengerentúlon egyaránt: a vállalatok megújítás helyett egyre gyakrabban hagyják lejárni adósságaikat. Az ok mindkét gazdasági régióban ugyanaz: a korábban oly egyértelmű gazdasági növekedés folytatódása mára többekben kérdéseket vet fel, a vállalati teljesítmény növekedésének fenntarthatóságát egyre gyakrabban kérdőjelezik meg befektetői és vállalati oldalról egyaránt. A befektetők ezzel párhuzamosan magasabb kockázati prémiumot követelnek, a kibocsátók pedig leminősítésektől tartanak.
Az európai nagy kibocsátók közül a Deutsche Telekom és a Telefónica SA sem törekedett megújítani lejáró adósságait, a
piacon megjelenő új kötvényvolumen növekedési üteme az első negyedévben így érezhetően visszaesett. Míg 2003. első három hónapjában a bővülés még 3 százalékos volt, addig az idén már csak 1,8 százalék teljesült ebben az időszakban, összesen 840 milliárd eurósra kerekítve az állományt - derül ki a Merrill Lynch összeállításából.
A korábbi tendenciáktól eltérően a telekommunikációs szektor által kibocsátott adósságlevelek mindössze harmadát újítják meg a társaságok, míg ugyanez az arány az autógyártóknál kétharmados, a szolgáltatási szektorban pedig 80 százalékos. Az eurórégió gazdaságának növekedési üteme a tavalyi utolsó negyedévben 0,4-ről 0,3 százalékra mérséklődött.
A kötvénypiac elvárhatótól elmaradó növekedési ütemét - egyebek mellett - a szűkülő kötvénykínálat is indokolja: a megújítási kedv visszaesése éppen egy olyan időszakban jelentkezik, amikor éves szinten a tavaly lejáró adósságállomány közel kétszerese fut majd ki a vállalatoknál. Elemzők kalkulációi szerint az idén összesen 140 milliárd eurónyi adósság visszafizetése válik esedékessé, melyből közel 50 milliárd ez első negyedévre esett. Ezek túlnyomó része az euró 1999-es bevezetését követő, a kedvező kibocsátási feltételekre rámozduló ötéves sorozatokból tevődött össze.
A kínálat csökkenését eredményezi több társaság kötvény-visszavásárlási projektje is: a Linde mintegy 400 millió eurós kinnlevőségét tervezi megváltani, miközben a papírjaiba beárazott hozamfelár 62-ről 46 bázispontra mérséklődött az elmúlt időkben. A nehéz kezdet után szakértők abban reménykednek, hogy az elkövetkező hónapokban valamelyest változni fog a széljárás, ezt többek között néhány társaság nagyobb volumenű tranzakciójától várják. A Telecom Italia lehet az egyikük, melynek közel 4 milliárd eurónyi lejáró adósság refinanszírozásáról kell gondoskodnia, a német Henkel pedig az akvizíciókra költött összegek mögé keres majd várhatóan fedezetet.
A tengerentúlon 15 hónapos ralit állított meg 2004 első három hónapja, az ok az európaira kísértetiesen hasonlít: a befektetők aggódnak a vállalati profitok növekedésének fenntarthatósága miatt. A befektetési fokozatú kötvények hozamfelára, ha nem is számottevően, de emelkedett a kérdéses időszakban, jóllehet a megelőző 5 negyedévben folyamatosan csökkenő volt a tendencia. A bóvlikategóriába tartozó papírok spreadje még nagyobb mértékben, összesen 14 bázisponttal, 4,32 százalékra ugrott az első negyedévben: 2002 októberében azonban még bő 11 százalékos volt a rés.
A befektetők tehát aggódnak. A probléma forrása nem a hozamspread elviselhetetlenül magas értéke, sokkal inkább az elmúlt több mint egy év kivételezett helyzetének megszűnésétől, a hozamok folyamatos csökkenésének megszakadásától tartanak a piaci szereplők. A 2003-as, átlagosan 18 százalékos vállalati eredményességnövekedést az idén - a Thomson Financial elemzései szerint - 14 százalék követheti, a társaságok így várhatóan visszafogják költségigényes projektjeiket. Nem fest jó képet a kötvénypiac helyzetéről a külföldi kötvénykereslet alakulása sem: a januárban vásárolt 13 milliárd dollár összértékű kötvényvolumen 14 hónapja a legalacsonyabb volumen.
A kibocsátások - az eurórégióhoz hasonlóan - az USA-ban is visszaestek az első három hónapban, a 2003-as 198 után ez évben 10 milliárd dollárral kevesebb prémiumhitelre volt szükségük a társaságoknak, a bóvliszektorban ugyanakkor növekedés következett be. Ez utóbbi papírok körében 22,5-ről 37,9 milliárd dollárra nőtt a kibocsátott összérték. A legnagyobb idei kibocsátó eddig a PG&E volt, amely önmagában 6,7 milliárd dolláros kínálatot teremtett a piacon. A Morgan Stanley a múlt héten értékesített 4 milliárd dollár értékben adósságleveleket, a Goldman Sachs pedig januárban dobott piacra egy 4,05 milliárdos pakettet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.