Visszaeső a vállalati kötvénypiac

Érezhetően csökkent a vállalati kötvénykibocsátási kedv Európában és a tengerentúlon egyaránt: a vállalatok megújítás helyett egyre gyakrabban hagyják lejárni adósságaikat. Az ok mindkét gazdasági régióban ugyanaz: a korábban oly egyértelmű gazdasági növekedés folytatódása mára többekben kérdéseket vet fel, a vállalati teljesítmény növekedésének fenntarthatóságát egyre gyakrabban kérdőjelezik meg befektetői és vállalati oldalról egyaránt. A befektetők ezzel párhuzamosan magasabb kockázati prémiumot követelnek, a kibocsátók pedig leminősítésektől tartanak.

Az európai nagy kibocsátók közül a Deutsche Telekom és a Telefónica SA sem törekedett megújítani lejáró adósságait, a

piacon megjelenő új kötvényvolumen növekedési üteme az első negyedévben így érezhetően visszaesett. Míg 2003. első három hónapjában a bővülés még 3 százalékos volt, addig az idén már csak 1,8 százalék teljesült ebben az időszakban, összesen 840 milliárd eurósra kerekítve az állományt - derül ki a Merrill Lynch összeállításából.

A korábbi tendenciáktól eltérően a telekommunikációs szektor által kibocsátott adósságlevelek mindössze harmadát újítják meg a társaságok, míg ugyanez az arány az autógyártóknál kétharmados, a szolgáltatási szektorban pedig 80 százalékos. Az eurórégió gazdaságának növekedési üteme a tavalyi utolsó negyedévben 0,4-ről 0,3 százalékra mérséklődött.

A kötvénypiac elvárhatótól elmaradó növekedési ütemét - egyebek mellett - a szűkülő kötvénykínálat is indokolja: a megújítási kedv visszaesése éppen egy olyan időszakban jelentkezik, amikor éves szinten a tavaly lejáró adósságállomány közel kétszerese fut majd ki a vállalatoknál. Elemzők kalkulációi szerint az idén összesen 140 milliárd eurónyi adósság visszafizetése válik esedékessé, melyből közel 50 milliárd ez első negyedévre esett. Ezek túlnyomó része az euró 1999-es bevezetését követő, a kedvező kibocsátási feltételekre rámozduló ötéves sorozatokból tevődött össze.

A kínálat csökkenését eredményezi több társaság kötvény-visszavásárlási projektje is: a Linde mintegy 400 millió eurós kinnlevőségét tervezi megváltani, miközben a papírjaiba beárazott hozamfelár 62-ről 46 bázispontra mérséklődött az elmúlt időkben. A nehéz kezdet után szakértők abban reménykednek, hogy az elkövetkező hónapokban valamelyest változni fog a széljárás, ezt többek között néhány társaság nagyobb volumenű tranzakciójától várják. A Telecom Italia lehet az egyikük, melynek közel 4 milliárd eurónyi lejáró adósság refinanszírozásáról kell gondoskodnia, a német Henkel pedig az akvizíciókra költött összegek mögé keres majd várhatóan fedezetet.

A tengerentúlon 15 hónapos ralit állított meg 2004 első három hónapja, az ok az európaira kísértetiesen hasonlít: a befektetők aggódnak a vállalati profitok növekedésének fenntarthatósága miatt. A befektetési fokozatú kötvények hozamfelára, ha nem is számottevően, de emelkedett a kérdéses időszakban, jóllehet a megelőző 5 negyedévben folyamatosan csökkenő volt a tendencia. A bóvlikategóriába tartozó papírok spreadje még nagyobb mértékben, összesen 14 bázisponttal, 4,32 százalékra ugrott az első negyedévben: 2002 októberében azonban még bő 11 százalékos volt a rés.

A befektetők tehát aggódnak. A probléma forrása nem a hozamspread elviselhetetlenül magas értéke, sokkal inkább az elmúlt több mint egy év kivételezett helyzetének megszűnésétől, a hozamok folyamatos csökkenésének megszakadásától tartanak a piaci szereplők. A 2003-as, átlagosan 18 százalékos vállalati eredményességnövekedést az idén - a Thomson Financial elemzései szerint - 14 százalék követheti, a társaságok így várhatóan visszafogják költségigényes projektjeiket. Nem fest jó képet a kötvénypiac helyzetéről a külföldi kötvénykereslet alakulása sem: a januárban vásárolt 13 milliárd dollár összértékű kötvényvolumen 14 hónapja a legalacsonyabb volumen.

A kibocsátások - az eurórégióhoz hasonlóan - az USA-ban is visszaestek az első három hónapban, a 2003-as 198 után ez évben 10 milliárd dollárral kevesebb prémiumhitelre volt szükségük a társaságoknak, a bóvliszektorban ugyanakkor növekedés következett be. Ez utóbbi papírok körében 22,5-ről 37,9 milliárd dollárra nőtt a kibocsátott összérték. A legnagyobb idei kibocsátó eddig a PG&E volt, amely önmagában 6,7 milliárd dolláros kínálatot teremtett a piacon. A Morgan Stanley a múlt héten értékesített 4 milliárd dollár értékben adósságleveleket, a Goldman Sachs pedig januárban dobott piacra egy 4,05 milliárdos pakettet.