Biztató tavasz a Mű-Teremnél

Biztató összesített eredményt tudott elérni pénteken rendezett festményárverésén a Mű-Terem Galéria. A 180 képet és 12 Zsolnay-kerámiát tartalmazó anyag több mint kilencven százaléka elkelt; mindössze 16 tétel nem talált gazdára, további kettőt pedig visszavontak. Az összesített leütési ár a 302,5 millió forintos kikiáltási érték másfélszeresére, 449,1 millió forintra rúgott.

A kínálat leginkább kiemelkedő darabjai közül nagyon jól szerepelt Kondor Béla Kékszakállú herceg című táblaképe, amely az ötmilliós kikiáltási árat majdnem megkétszerezve, 9,5 millió forintért talált gazdára. Ugyancsak szép eredmény az a 38 millió forint, amelyet Patkó Károly 1920-ban készült Ádám és Éva című vászna ért el (kikiáltási ár: 26 millió forint), nem beszélve Kmetty János Csendélet KUT folyóirattal című alkotásáról, amelyért 12 millióról indulva egészen 27 millió forintig folyt a küzdelem. A tízmilliós határ felett teljesített ezenkívül a hazai festményárverések egyik örök favoritja, Vaszary János három alkotása,

a Tengerpart napernyőkkel (9,5-14 millió forint), a Csendélet Buddha-szoborral (7,5-11 millió forint) és a Piranói halászbárkák (7,5-15 millió forint), valamint Gulácsy Lajos csodálatosan finom, szimbolista hangulatot árasztó alkotása, a Harmathullás (9,5-22 millió forint).

Az aukció legmagasabb kikiáltási árról indított tétele, Munkácsy Mihály Két család című 1877-es életképe 75 millió forintért talált gazdára. Ez - bár másfélszerese az indulóárnak - jócskán elmarad a mester ugyancsak a Mű-Terem Galériánál tavaly árverezett két fő művének árától. Mint ismeretes, a 2003. tavaszi árverésen a hazai műkereskedelem addigi rekordját megdöntve, 160 millió forintért talált gazdára Munkácsy szalonzsáner-festészetének gyöngyszeme, A baba látogatói (VG, 2003. április 14., 20. oldal), majd karácsony előtt erre is rátromfolva, 220 millióért ütötték le a Poros út I. című képet (VG, 2003. december 17., 11. oldal). A baba látogatói annak idején a Két családhoz hasonló kikiáltási árról (60 millió forint) kúszott fel 160 millióig, így az előbbi mögött kvalitásban semmivel sem elmaradó életkép eredménye eléggé szerénynek minősíthető. Az aukció sztárjának viszonylag gyenge szereplése egyébként az összforgalmon is meglátszott, hiszen míg múlt tavasszal a csupán némileg magasabb összkikiáltási ár (344,7 millió forint) 650 milliót meghaladó összforgalmat eredményezett, ezúttal a megfelelő mutatók (302-449 millió forint) ennél szerényebb vásárlókedvről tanúskodnak. Egyelőre tehát telítődni látszik a piac a 19. századi magyar festészet egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is ismert mesterének műveivel, amiben persze az is közrejátszik, hogy 2003-ban az egykori Vida-gyűjtemény említett két fő darabját értékesítő Mű-Terem mellett több más hazai aukciósház is piacra dobott néhány Munkácsy-képet, amelyek némelyike a nagy kereslet hatására külföldről áramlott

vissza Magyarországra.

A Budapest Kongresszusi Központban zajlott árverésen nem kevesebb, mint hét festmény szerepelt - és hat kelt el - a 20. század eleji magyar avantgárd festészet egyik fontos alakjától, Perlrott Csaba Vilmostól; közülük a legmagasabb árról indított Sárga szoba ára 4 millióról 6,5 millióig kúszott fel. Mednyánszky László ugyancsak hét munkájának mindegyike gazdára talált; a favorit itt a 3,4 millióról indított és 5,5 millióért leütött Alkonyi erdő lett. Batthyány Gyula jellegzetes, kissé bizarr világot idéző Díva és hódolói című alkotása (kikiáltási ár: 5 millió forint) 8 millió forintért, Rippl-Rónai József Zorka fehér blúzban című 1917-es pasztellképe viszont mindössze alapáron (9,5 millió forint) talált új gazdára. A grafikai alkotások közül Körösfői-Kriesch Aladár két szecessziós gouache-képe (induló ár: 240 ezer forint) és Gulácsy Lajos Női hátaktja (280 ezer forint) egyaránt 850 ezer forintért kelt el, Dési Huber István Munkások című szénrajzának kikiáltási árát (800 ezer forint) ugyanakkor túlságosan magasnak találták a gyűjtők.