A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Nagyházi Galéria remek anyagot állított össze 105. árverésére. A kétnapos aukció régi mestereket, valamint a 19. századi festményeket felvonultató első estéjén ugyanis nemcsak a festmények, de a szobrok és kisplasztikák terén is számtalan nemzetközi mércével mérhető kiváló minőségű tétel, sőt muzeális darab került kalapács alá - vélekedik Lengyel László. A szakember azt tartja az árverés egyik fő erényének, hogy ezek a remekművek rendre gazdára is találtak, bizonyítva ezzel, hogy a hazai műkereskedelemben az antik tárgyak területén is jelentős igény mutatkozik a kvalitásos darabok iránt.
A nemzetközi viszonylatban ritkaságnak számító minőségi darabok felsorolásának élére az a két limoges-i ötvösmunka kívánkozik, melyek közül a korábbi darab a francia műhely legizgalmasabb időszakából származik. Jól érzékelteti ennek jelentőségét, hogy az 1220 körül készült körmeneti kereszt legközelebbi analógiája az esztergomi bazilika kincstárában található. A két ötvöstárgy mellett kiváló műtárgyakra licitálhattak az érdeklődők a szobrászati anyagban is. Külön kiemelést érdemel három 15. századi darab: a feltehetően németalföldi szobrász keze munkáját dicsérő Szent Anna harmad-magával című faszobor, egy Rajna-Mosel-vidékéről származó mester alabástromból készült Evangelista Szent Jánosa, továbbá egy karintiai szobrász Fájdalmas Krisztusa is. Lengyel László szerint mindhárom alkotás ikonográfiai érdekességnek számít a maga típusában. Természetesen akadtak kiváló darabok a festészeti anyagban is - tette hozzá a szakember. Így egyebek között kiemelkedő jelentőségű Johann Karl Loth Lukrécia halála című képe (melyet korábban a Szépművészeti Múzeum Festők és Velence című kiállításán láthattak az érdeklődők), de idesorolható egy valószínűleg Komáromot a török időkben ábrázoló idealizált történelmi tájkép, továbbá egy Adam Willaertsnek tulajdonított védett alkotás is. Mindhárom tétel remek eredménnyel zárt az árverésen. A muzeális alkotások mellett jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel egy osztrák sziluettkép, mely
a 18-19. század fordulójának arisztokratikus művészeti kedvteléséről, az árnyfestés népszerűségéről árulkodik.
Muzeális darabok, ritkaságok nemcsak a Nagyházi nemzetközi anyagában fordultak elő, hanem a magyar tételek között is - tette hozzá Lengyel László. Ilyen volt például Stunder János Jakab kisméretű alkotása, melyet elővásárlási jogával élve a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg. A festmény fő érdekessége, hogy a képen ábrázolt Czauczig József leszármazottainak tulajdonából került az árverés anyagába. Ugyanakkor szerencsésnek vallhatja magát az az új tulajdonos is, aki mindössze 8,5 millió forintért szerezte meg idősebb Markó Károly 1843-ban készült kivételesen szép alkotását, vagy Hollósy Simon Kukoricahántás című remekművének talán egyik legjobban sikerült kompozíciós vázlatát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.