BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Taroltak a közép-európai tőzsdék

A közép-európai térség joggal szerepel a külföldi befektetők preferencialistájának az élén: az idén többszörös megtérüléssel kecsegtettek a régió börzéi a nyugat-európai tőzsdékhez képest. Az uniós csatlakozásból csak pozitívan kerülhetnek ki az értékpapírpiacok - vélik az elemzők. Azt azonban továbbra is kedvezőtlen elemként tartják számon, hogy kevés a likvid részvény, ami pedig hosszabb távon a börzék önállóságának létjogosultságát kérdőjelezheti meg.

A három legnagyobb csatlakozó ország, így Magyar-, Cseh- és Lengyelország értéktőzsdéje meglehetősen elkényeztette a befektetőket az elmúlt egy évben. Az utóbbi napokban történelmi csúcsokat döntött a budapesti és a varsói börzeindex, míg a prágai tőzsdemutató 10 éves csúcson forog. Az adatok önmagukért beszélnek: a három börze 44-70 százalék közötti mértékben erősödött az elmúlt 12 hónap során, miközben a nagyobb európai vállalatokat lefedő FTSE Eurotop 300 index 23 százalékos erősödésről tett tanúbizonyságot. Ami az idei szereplésüket illeti, a cseh és a magyar piac 22, illetve 18 százalékkal kúszott felfelé, ami többszöröse az Eurotop 6 százalék körüli ugrásának, igaz, az utóbbi meglehetősen volatilis kereskedés, és növekvő geopolitikai feszültségek mellett érte el mindezt.

Bár egy amerikai jegybanki kamatemelés könnyen másfelé orientálhatja a külföldi befektetőket, az elemzők ettől függetlenül úgy látják, hogy a közép-európai kilátások a csatlakozást követően is kedvezőek, hiszen árazás tekintetében egyre inkább közelítenek a régióbeli társaságok nyugati társaikhoz. A múltbeli tapasztalat is azt mutatta, hogy az újonnan belépők, mint például a portugál, a görög és az ír tőzsdecégek árfolyama megugrott, ami leginkább a csatlakozás előtti időszakot jellemezte - hangsúlyozzák a szakemberek.

Ám szemben ezekkel a fejlett országokkal, a régió meglehetősen szerény kínálatot támaszt potenciális befektetési lehetősek szempontjából - hangsúlyozzák egyes külföldi szakemberek. A jövőbeni EU-tagok a kormányok minden erőfeszítése ellenére sem tudnák majd a nyugat-európai piacok konkurenciájául szolgálni.

A kelet-európai tőzsdék kapitalizációja 74 milliárd eurót tesz ki, ami az eurótérség adatának mindössze 2 százalékára rúg. A legnagyobb részt ezen belül is a varsói tőzsde hasítja ki, ám a piaci kapitalizáció itt is csupán 30,4 milliárd eurót takar. Összehasonlítva: a frankfurti DAX index öt legnagyobb tagja, a Deutsche Telekom, a Siemens, a Deutsche Bank, a SAP és az E.On együttes kapitalizációja 244 milliárd euróra rúg.

A közép-európai tőzsdék likvidebb tagjait egy kézen meg lehet számolni - hangsúlyozzák az elemzők. A pozsonyi tőzsdeindex kosarában ugyan nyolc részvény szerepel, ám közülük mindössze kettővel, a Slovnaft olajkonszernnel és a Slovakomarf gyógyszerészeti vállalattal számolnak a nemzetközi szakemberek. Hasonló a helyzet Prágában is: ott csak négy papírt tartanak likvidnek a befektetők, mint ahogy a budapesti börzén. Az EU-csatlakozást követően valószínűsíthetően ismét felélednek a viták a közép-európai börzék jövőbeni létjogosultságáról - folytatják a gondolatmenetet az elemzők, utalva arra, hogy likviditás hiányában egyre több nemzetközi befektetési ház költözik vissza Prágából. Más vélemények szerint a közeljövőben olyan folyamat is beindulhat, hogy egy régióbeli országba központosítják majd erőiket a piaci szereplők.

Az mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a térség börzéi nem lépnek szövetségre a csatlakozást követően sem, ami nem meglepő az elmúlt évek fejleményeit követően - teszik hozzá. Itt van például a Newex (New Europe Exchange) esete, amely 2000 novemberében indult el a bécsi tőzsdén az osztrák kormány kezdeményezésére, ám nem sokkal később kénytelen volt bezárni kapuit, hiszen a kelet-európai börzék kivonták ebből magukat, mondván, nem akartak Bécs alárendelt tőzsdéjévé válni.

A Newex csődje óta a kelet-európai börzék még inkább külön utakon járnak. Varsó az Euronext kereskedési rendszeréhez csatlakozott, és a lengyel befektetők így automatikusan megjelenhetnek a párizsi, az amszterdami és a brüsszeli értékpapírpiacokon. Budapest a német Xetra rendszere mellett döntött, míg Prága és Pozsony 2005-re egy egységes részvénypiac létrehozását tervezi.

Ami a Baltikum csatlakozó országait illeti, az egység itt megvalósulni látszik. Immáron több mint négy éve megszületett a vilniusi, a tallinni és a rigai tőzsdék egységes indexe. Tavaly óta a tallinni és rigai börzék a svéd-finn tőzsdei szövetséghez, az OM HEX-hez tartoznak, amely szövetség ez év első felében a litván tőzsdével erősödne. A litván kormány támogatja ezt a tervet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.