Azon néhány brazil állampolgárt, illetve befektetőt leszámítva, akik nemzetközi kötvényekben tartják megtakarításaikat, feltehetőleg keveseknek tűnik fel az ország 11 százalékos kamatot fizető, 2040-ben lejáró dollárkötvényének elmúlt időkben tapasztalt viharos árfolyam-ingadozása. A kérdés jelentősége ezzel szemben azért nem lebecsülhető, mivel ezt a papírt a dél-amerikai ország benchmark kötvényeként kezelik, Brazília pedig köztudottan a legnagyobb hitelfelvevő a feltörekvő országok körében: ami tehát ezzel a kötvénnyel történik, hellyel-közzel jól leírja a többi feltörekvő piac helyzetét is. A tavaly még átlagosan 43 cent környékén forgó kötvény árfolyama az idén januárra 120 centig emelkedett - a hozamszint 26,7-ről 9,5 százalékra esett -, mára azonban ismét 83 cent környékére erodálódott.
A folyamat hátterében az amerikai kamatvárakozások állnak. Nem olyan rég még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a tengerentúli országban megszerezhető hozamok ilyen mértékű befolyást gyakoroljanak akár dél-amerikai, de akár a hazai kötvényárfolyamok alakulására is. Mára azonban a kérdés az egyik legjelentősebb mozgató erővé vált. A legfrissebb tengerentúli makrogazdasági adatok szerint az ország gazdasági teljesítménye stabilizálódik sőt, erőteljes növekedést mutat, a növekvő infláció és a munkanélküliség csökkenése hírére pedig a monetáris szigorítás lehetősége is felmerült a Fed döntéshozóiban és a piaci szereplőkben egyaránt.
Ez utóbbit olyannyira komolyan veszik, hogy a 10 éves kötvények hozamszintjét, amely márciusban 3,65 százalékon is állt, egy hete 4,8 százalék környékére is feltornázták, a kamatemelés első lépését pedig már júniusban reálisnak tartják. Az amerikai kötvény-piac reakciója a változó körülményekre alapvetően megjósolható volt, ennél azonban sokkal nagyobb meglepetést okozott az a vehemencia, mellyel a befektetők a világ kockázatosabb régióiban meglévő befektetéseik likvidálásába kezdtek.
A befektetők legnagyobb félelme, hogy a növekvő kamatszínvonal mellett azok, akik korábban bankbetéteiknél magasabb hozam elérése érdekében keresték fel a távoli piacokat, most már nem értékelik majd kellően vonzónak a megszerezhető többlethozamot. Különösen nagy erejű lehet a fedezeti alapok kivonulása ezekből a régiókból, melyek eddig az olcsóbb hazai forrásokat használták fel befektetéseik finanszírozására. A komoly tőkeáttétellel játszó piaci szereplőknek különös veszélyt jelenthet a visszaeső piaci hangulat: hasonló folyamat játszódott le 1994-ben, a Fed legutóbbi nagyobb mértékű kamatemelésekor, illetve szélső-séges példaként Oroszország 1998-as fizetésképtelenségekor, ami közel a teljes csőd szélére taszította a magas tőkeáttétellel dolgozó, többek között Nobel-díjas közgazdászok által alapított LTCM alapot.
Részben ez a félelem eredményezte a kötvénypiacok mellett a részvényárfolyamok jelen esését is: az S&P 500 5, az Eurotop 300 index pedig 5,5 százalékkal áll legutóbbi csúcspontja alatt. Ezek a veszteségek ugyanakkor elhalványulnak a feltörekvő országbeli veszteségek mellett. A Morgan Stanley által követett, feltörekvő országok részvényeire koncentráló index 16 százalékot zuhant április közepi csúcsához képest.
Tavaly a befektetők nagy pénzeket a különböző fejlettségű országok hozamszintje közötti spread csökkenéséből csinálhattak: az ennek átlagos értékét számszerűsítő EMBI+ mutató 1041 bázispontról 384-re esett. Ma azonban már ismét a kritikus helyzetben lévő országok fizetésképtelensége miatt aggódnak; Brazília eddig hét alkalommal jelentett csődöt, Argentína pedig mind a mai napig adós a történelem eddigi legnagyobb, 100 milliárd dolláros tételével.
Az elmúlt napokban a helyzet némileg konszolidálódott, ami végső soron további árfolyamesésre ad lehetőséget. Elemzők arra számítanak, hogy a befektetők hozaméhsége hamarosan ismét erősödni fog, több országnak pedig - köztük Brazíliának, Törökországnak és a Fülöp-szigeteknek - továbbra is szükségük van külföldi hitelekre költségvetési hiányuk finanszírozásához. Brazília esetében a szükséges 40 milliárd dolláros összeg meghaladja a tavalyi év megfelelő időszakában igényelt 37,5 milliárdos szükségleteket. A 11 százalékos papír jó mércéje lesz az étvágy változásának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.