EU-részvények: forrásadó nélkül

Magyarország uniós csatlakozásával a kisbefektetők számára "leomlanak" a falak, hiszen míg korábban komoly nehézséget okozott számukra, hogy egy európai brókercégnél nyissanak számlát, addig ez 2004. május

1-jével megszűnt. Igaz, a külföldi részvényekkel való kereskedés során ez eddig sem okozott problémát, hiszen hazai brókereken keresztül külföldi megbízásokat is adhattak. A drága díjakat - néhány piaci szereplőnél - a Deutsche Börsével kialakított közvetlen kereskedési kapcsolat némileg leszorította, bár a befektetők számában ez sem hozott ugrásszerű változást.

A piaci szereplők mindenesetre bizakodók: a nemzetközi részvényforgalomban az idén 30 százalék körüli forgalombővüléssel számolnak, mondván, egyre többen kaphatnak ahhoz kedvet, hogy ne csupán spekulációs céllal, hanem hosszú távon is külföldi papírokkal színesítsék portfóliójukat. A külföldi papírok vásárlása mellett szólhat még az euró alapú befektetés, ami a forint utóbbi időszakbeli hektikus mozgását látva biztos támaszt jelenthet. S emellett fontos az adózásra is kitérni. Míg a hazai papíroknál az árfolyamnyereséget jelen pillanatban nem terheli levonás, addig a külföldi papírok esetében korábban 20 százalékos forrásadóval kellett számolniuk a befektetőknek. Hazánk uniós csatlakozását követően azonban megszűnt ez a hátrány, s az EU-részvényekre is - az azonnali és határidős ügyletein elért árfolyamnyereségekre - hasonló jogszabályok vonatkoznak, mint a magyarokra, azaz nullaszázalékos lesz az adó mértéke.

S bár a piaci szereplők nem számolnak azzal, hogy a hazai brókercégek száma néhány külföldivel nőne, az EU-direktíva - amelyet egyébként az elmúlt héten fogadott el az Európa Tanács - lehetővé teszi, hogy "egységes útlevél" járjon a befektetési szolgáltatásokat nyújtó cégeknek, amelynek segítségével az egész EU-ban működhetnek a saját tagállamukban kiadott engedélyek alapján. A szabályozás magas fokú védelmet biztosít a szolgáltatásokat igénybe vevők számára.

Május 1-jével egyébként nőtt befektetéseink biztonsága is. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 2004 májusától az eddigi 3 millió helyett már 6 millió forint értékhatárig garantálja valamely banknál lévő betéteinket fizetésképtelenség esetén, míg a Befektetővédelmi Alap (Beva) 2005 januárjától emeli a garan-ciát 1 millióról 2 millió forintra, majd 2008-tól 6 millióra. Igaz, a Beva, akárcsak az OBA, 1 millió forint felett csak a kár 90 százalékáig áll jót.

A hazai befektetési piacot nézve azonban még van mit behoznia hazánknak: a határidős termékek kereskedelme csaknem teljes egészében hiányzik, a vállalati kötvénypiac és a részvénypiac is igen csekély súllyal szerepel a gazdaság finanszírozásában - emeli ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) jelentésében. Tény, az értéktőzsdék meglehetősen fejletlennek tűnnek uniós társaikkal összevetve, hiszen például a budapesti és a prágai börze az EU össztőzsdei kapita-lizációjának mindössze 0,2, illetve 0,1 százalékát adja. A nemzetközi elemzők pedig folyamatosan hangoztatják, hogy a csatlakozók tőzsdéi viszonylag illikvidnek tekinthetők, s a régió kínálatának bővülésére nincs sok remény.

Ami az érem másik oldalát illeti, a nyugati befektetőket egyre nagyobb számban mozdíthatja el az újonnan csatlakozók piacai felé az EU-átlagot többszörösen meghaladó GDP-növekedés, a vállalkozási adók - amelyek átlagosan 10 százalékkal alacsonyabbak az uniós országokénál -, a növekvő hazai beruházások. Emellett ott van az árazás, amely nyugat-európai összehasonlításban még mindig olcsónak tekinthető. Főként, ha azt vesszük, hogy a vállalatok profitnövekedésének üteme is meghaladja az EU-átlagét.

Mint a Credit Suisse elemzői is rámutattak: a cseh, a magyar és a lengyel befektetők aktivitása valószínűsíthetően növekszik a hazai értékpapírpiacokon, hiszen ez egyenes következménye a lakosság életszínvonal javulásának. Igaz, a térség börzéin némi korrekción mentek keresztül az elmúlt hónapban, a prágai börzemutató 1,3, a BUX 1,8, a varsói index 3 százalékkal morzsolódott le.

Az Aberdeen Asset Management például már évek óta tüzetesen vizsgálja az újonnan csatlakozók értékpapír-piaci kínálatát, s portfóliójukban immáron túl van súlyozva ez a térség. Igaz, az elmúlt 18 hónapban összetételét tekintve némi változáson ment keresztül, a blue-chipekben és a nagyobb bankokban meglévő részesedésüket igyekeztek minimálisra csökkenteni, s olyan társaságok részvényeivel töltötték fel portfóliójukat, amelyek másodvonalbeli szerepet játszottak, s kockázatukból fakadóan jóval nagyobb megtérüléssel is kecsegtetnek - írja a Financial

Times. Mint a társaság vezetője fogalmaz: a befektetőnek egyre mélyebbre kell ásnia, hogy értéket találjon. Kedvencei közé tartozik például a horvát gyógyszergyár, a Pliva.

Túl sok pénz hajszol túl kevés részvényt - reagáltak a Merrill Lynch szakemberei arra a folyamatra, hogy a kelet-európai részvényalapokba közel 2 milliárd dollárt pumpáltak a befektetők áprilisig, igaz, két számjegyű hozamokat tehettek is zsebre. A befektetési bank elemzői mindenesetre optimisták a régió tőzsdéinek jövőbeni teljesítményét illetően, 15-20 százaléknál nagyobb korrekcióval nem számolnak, hiszen a konvergencia "nagy úr".