Könyvárverések hétről hétre

Több mint hétszáz könyv- és papírrégiségre licitálhatnak az érdeklődők a következő két hétben. A kódexbe foglalt ciszterci beszédektől a 20. század eleji méhészeti szakkönyvekig terjedő kínálat megközelítőleg 52 millió forintos alapáron kerül kikiáltásra. A három aukció két jól elkülöníthető gyűjtőréteget céloz meg. A Központi Antikvárium e hét szombati 91. és a Múzeum Antikvárium pénteken tartandó 9. árverésén jellemzően 10 és 20 ezer forint közötti kikiáltási árú tételek szerepelnek, ugyanakkor a Központi jövő heti nagyárverésének anyagában már nem ritka a többmilliós darab sem, miközben az átlagos kikiáltási ár meghaladja a 300 ezer forintot.

A Múzeum Antikvárium pénteken a Múzeum körúti Kossuth Klubban 327 tételt visz kalapács alá 6 379 000 forintos összki-kiáltási értékben. Az anyagban a kéziratok és aprónyomtatványok (30 darab, 26 600 forintos átlagáron) a legdrágább tételek, míg a legolcsóbb kategóriába a humor és anekdota műfaja került (43 darab, 3976 forintos átlagáron). Az aukció legértékesebb tétele (360 ezer forint) ezúttal egy borászati szakmunka, a gyönyörű Keleti Gusztáv-litográfiákkal díszített, 1867-ben Pesten napvilágot látott Tokaj-hegyaljai album. Az igencsak változatos tárgykörökbe sorolható tételsorban szerepel egyebek között egy 100 kötetes Jókai-összes kollekció (aranyozott dombornyomással díszített vászonkötésben, 300 ezer forintért), valamint William Henry Bartlett 1841-ben kiadott, 120 metszettel díszített The Scenery and Antiquities of Ireland című munkája (művészien aranyozott, bordázott gerincű egészbőr kötésben, ugyancsak 300 ezer forintért).

A Központi Antikvárium szombati árverésének 299 tétele a Múzeuménál is alacsonyabb,

10 939 forintos átlagos kikiáltási áron kerül kalapács alá a Bajcsy-Zsilinszky úton található ECE City Centerben. A 3 271 000 forintos összkikiáltási árú régiségek között szép számmal szerepelnek 1848-as relikviák, valamint vadászati és erdészeti szakmunkák. Az aukció kiemelkedően szép tételei általában a kéziratok között találhatóak: egy szignált Liszt Ferenc-levelezőlap (60 ezer forintos kikiáltási áron), Weöres Sándor "Te égi gyerek?" című versének aláírt, autográf kézirata (50 ezer forint), továbbá Jókai Mór Budapest alpolgármesteréhez címzett levele (40 ezer forint). A kéziratok és a térképek mellett az árverés legértékesebb tételei a színháztörténet kategó-riájába sorolhatók - így például Kelemen László (1760-1814), az első magyar hivatalos színtársulat, a Magyar Játszó Színi Társaság igazgatója által saját kezűleg aláírt, 1793-as keltezésű fizetési meghagyás, továbbá egy, a Nemzeti Színházzal kapcsolatos 5 darabos minigyűjtemény (plakátok, meghívókártya és műsorfüzetek együttesen 16 ezer forintért).

A Központi jövő heti nagyárverése már egészen más értékkategóriát képvisel. A három aukció közül itt láthatjuk a legkevesebb, mindössze 139 tételt, ám ezek összkikiáltási ára eléri a 40 135 ezer forintot. Több értékes ősnyomtatvány, térkép és jogtörténeti munka mellett egy 2,5 milliós árról indított 15. századi itáliai kódexre is licitálhatnak az elszántabb gyűjtők. A feltehetően 1480 előtt készült pergamenkódex Ogerius Locedio (1136-1204) ciszterci apát Krisztusnak az utolsó vacsorán mondott szavairól írott 15 beszédét tartalmazza 90, vörös és kék iniciálékkal díszített levélen. A kódexszel azonos, 2,5 millió forintos kikiáltási árról indul a nyomdászat legkorábbi időszakának egy becses darabja, Johannes Gutenberg ősnyomtatványának egy levele. Az 1460-ban keletkezett darab értékét növeli, hogy ezen kívül Magyarországon feltehetően csupán egyetlen ép, Gutenberg által nyomtatott lap van, mely az 1920-as években került adományként az Akadémiai Könyvtár birtokába. Az árverés legértékesebb tétele a 3 millió forintról indított, 1681-ből származó, Stájerországot másfél ezer rézmetszeten bemutató egyedülálló látképgyűjtemény.