Ékszerrekord a BÁV árverésén

Abszolút rekord született a BÁV múlt héten megrendezett 68. ékszerárverésén (összkikiáltási érték: 27 769 000 forint; összleütési érték 29 116 000 forint), melyen a cég 10 millió forintért értékesített egy 3 millióért kikiáltott Cartier-melltűt. A 142 briliánssal (összesen 12,5 ct.), valamint 67 kék és 11 úgynevezett francia (összesen 8,0 ct.) zafírral díszített, masnit formázó Art Deco ékszer - mely a cég aukciós plakátját és a katalógus címlapját is díszítette - jócskán felülmúlta a hazai ékszeraukciók eddigi rekordját (hatmillió forint, ugyancsak BÁV). A kiugró eredmény ellenére azonban az ékszerárverés legsikeresebb tételei az alacsonyabb, 10 és 100 ezer forintos árkategóriába tartozó darabok voltak. Ezek szinte kivétel nélkül elkeltek, miközben a 100 ezer forint feletti induló árra taksált darabok szereplése már jóval gyengébbnek mondható: többségük egyáltalán nem, vagy csak az alapár körüli értéken cserélt gazdát. Így járt például az este második legmagasabb áron licitre került tétele, egy 1,6 ct.-os briliánssal díszített női szoliter gyűrű is, melyet az 1 400 000 forintos alapárán szerezhetett meg új gazdája. A kisebb értékű tételek sikere volt jellemző az ékszerek után sorra került ezüsttárgyaknál is.

A sikeresnek mondható ékszerárverés után a Nagyházi nemrég lezajlott műtárgyaukcióját idéző érdektelenség (VG, 2004. június 1., 12. oldal) jellemezte a BÁV festményárverését. A 275 darabos festménykínálatból ugyanis mindössze 135 tételt sikerült értékesíteni; a 48 492 000 forintos összkikiáltási értékhez képest az összleütési érték mindössze 22 800 000 forintot tett ki. Nem kis meglepetésre olyan alkotások maradtak licit nélkül, mint például Szentgyörgyi János kis horgásza (1,4 millió forint), Molnár József Alpesi tájképe (1,2 millió forint) vagy éppen Vörös Géza Narancsos csendélete (1,2 millió forint). Nem kelt el Szőnyi István Árkádia-jelenete (800 ezer forint), Aba-Novák Vilmos Nagybányai látképe (550 ezer forint) és Orbán Dezső Rialtója (1,1 millió forint) sem. A kommerszebb alkotások ugyanakkor a meglepően gyengén szereplő magyar klasszikusoknál nagyobb érdeklődésre találtak. Ilyen volt például a nemrég elhunyt Szász Endre négy műve (köztük a Kislányportré, kikiáltási ár: 300 ezer, leütési ár: 400 ezer forint), vagy Páldy Zoltán Modell című pasztellképe (220/ 240 ezer forint). A régebbi anyagból megnyugtatóan szerepelt Vastagh Géza oroszlános képe (240/650 ezer forint), egy 18. századi, vélhetőleg felvidéki festő asztali csendélete pedig 700 ezerről 1,1 millióig emelkedett.

A szezon utolsó jelentős műtárgyárverését szombaton és vasárnap rendezi meg a Belvedere Galéria, ahol festményekre, bútorokra és különféle dísztárgyakra licitálhatnak majd az érdeklődők. A tavaly létrejött cég 4. művészeti árverésének több mint 350 tételt számláló, változatos kínálatát a már bevált elvek szerint állította össze a Szent István téren található galéria. Az anyag első felében helyet foglaló festmények, körplasztikák és grafikák szombaton, míg a bútorok, üveg-, ezüst- és kerámiatárgyak vasárnap kerülnek kalapács alá. Az első nap kínálatában feltűnően sok, mintegy 60 grafikai munka kapott helyet. Közülük a legizgalmasabbnak egy idősebb Markó Károly által készített szépiarajz ígérkezik, Találkozás az erdőben címmel (550 ezer forint). A festmények között Rippl-Rónai József két pasztellje (2,5, illetve 1,8 millió forint) és két Réth Alfréd-mű (mindkettő 1,8 millió forint) emelkedik ki színvonalával. A nap legmagasabb kikiáltási árról induló tétele a szolnoki művésztelepet is megjárt osztrák festőnő, Tina Blau Duna-part című képe lesz (8 millió forint). A második délután anyagában mintegy 170 bútor, óra, dísztárgy és ezüst szerepel. Az órák között az utóbbi időben hazai festményárveréseken is felbukkanó művész, Ferdinand Lepié által festett képóra (1,2 millió forint), a dísztárgyak között néhány kivételes szecessziós darab, míg az ezüstöknél egy 1907-es londoni asztalközép (950 ezer forint) és egy francia virágkosár (420 ezer forint) lehet a favorit.