A 2001 márciusa óta folytatott zérókamat-politika megszüntetéséért küzd a Bank of Japan (BoJ) a japán pénzügyminisztériummal: a jegybank emelést szorgalmaz, a pénzügyminisztérium pedig az adósságállomány költségeinek emelkedésétől tart, és inflációs cél kijelölését tartaná szükségesnek.
A minisztérium számításai szerint egy 1 százalékpontos hozamemelkedés a kormány 10 éves kötvényeinél megközelítőleg 1,2 ezer milliárd jen (11 milliárd dollár) értékben növelné az állami kiadásokat a jelenlegi éves 115 ezer milliárd jenes kibocsátási terv mellett. Az országnak 5,5 ezer milliárd dollárnyi, jenben denominált hitelállománya volt decemberben, míg május végén a dollárban kibocsátott adósság értéke 3,7 ezer milliárd dollár volt. Elemzők szerint, amennyiben emelkedne a finanszírozás költsége, és ezzel a költségvetés hiánya, az a jen árfolyamában is komoly gyengülést eredményezne, és végső soron a BoJ intervencióra is kényszerülhetne devizája védelmében. Ennek az egyébként kevésbé valószínű helyzetnek a bekövetkezése azt eredményezné, hogy ismét beigazolódna a tétel: a japán kötvénypiaci visszaesés hasonló folyamatot eredményez a világpiacon is. Japán relatív költségvetési hiánya messze a legmagasabb a hét vezető iparosodott ország körében: a tavalyi utolsó negyedévben 8,2 százalékos volt a GDP arányában.
A kamatemelési hullám még ugyan nem kezdődött el, de ége-tően fontos kérdéssé vált a recesszióból immáron kilábaló vezető gazdaságok életében. A tengerentúlon a legfrissebb elemzések szerint továbbra sem zárható ki a júniusi emelés, Európában ugyanakkor kicsit visszafogottabban nyilatkoznak az Európai Központi Bank szakemberei. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.