Schiele lett a Dorotheum sztárja

A klasszikus modern festmények és grafikák hozták a legmagasabb bevételt a Dorotheum nemrég rendezett aukciós hetén: a hat kategóriában elért bruttó 6,5 millió eurós forgalomból mintegy 2,6 milliót jelentettek a 20. századi művek. A legmagasabb leütési árat (450 ezer euró, jutalékkal 540 ezer) Egon Schiele 1911-ből származó, Fiú zöld harisnyában című gouache-képe érte el, amelyet előzetesen mindössze 130 ezerre becsültek a bécsi szakemberek. A Schiele-képet ugyanaz a telefonon licitáló amerikai gyűjtő szerezte meg, aki Gustav Klimt öt ceruzarajzát, egyenként 8-26 ezer euró közötti áron. Egon Schiele egy krétarajzát (Dr. Hugo Koller arcképe) a becsérték alsó határán, 34 ezer eurónál ütötték le, míg Kolo Moser fekvő nőalakjáért 70 ezer euróig tartott a harc. Az osztrák századforduló jeles festője, Carl Moll 60-90 ezer euróra taksált bécsi látképe ezzel szemben nem talált vevőre.

A kortárs mezőny gyengébben teljesített, így az összesen mintegy 400 tételes modern és kortárs anyagnak csupán 40 százaléka talált gazdára. Meglepetések azonban itt is akadtak: a kevéssé ismert német festő, Johann Georg Müller 1983-ban készült figurális alkotása nettó 110 ezer euróért kelt el, míg Martin Kippenberger Mary Wigmann című tükörobjektuma 60 ezret ért meg egy német gyűjtőnek.

A 19. századi festmények 50 százalék körüli kelendőségi arányt értek el, az összforgalom pedig 1,36 millió eurót tett ki. A legmagasabb árat ebben a kategóriában egy magyar témájú vászon érte el: a hosszú ideig az

Alföldön dolgozó August von Pettenkofen Magyar szamaras kordé című alkotását 55 ezer euróért ütötték le. Közel ugyanennyit, 50 ezret ért meg új tulajdonosának a modernek mezőnyében elvérzett Carl Moll egy falusi látképe. Az osztrák hangulati impresszionizmus egyik legmarkánsabb alkotója, Emil Jakob Schindler 65-75 ezer euróra becsült tájképe ezzel szemben licit nélkül maradt.

A Dorotheumnál hagyományosan erős kategóriát jelentő szecessziós tárgyak között a várakozásoknak megfelelően Victor Horta ágya (VG, 2004. május 24., 19. oldal) és íróasztala bizonyult a legdrágábbnak: a két bútordarabért kifizetett egyenként 34 ezer euró mintegy kétszerese az előzetesen várt értéknek. A szecessziós alkotások az ezüsttárgyakhoz és az órákhoz, ékszerekhez hasonlóan egyenként jó 600 ezer euróval járultak hozzá az aukciósorozat összforgalmához, míg a bútorok és dísztárgyak esetében 433 ezres összleütési értéket regisztráltak.