Vegyes érzelmekkel teli IPO-k

Egy héttel ezelőtt a német Postbank részvényei debütáltak a Deutsche Börsén, amit egy napra rá követett a Telecinco a madridi értéktőzsdén. Ami közös bennünk: az első kereskedési napon mindkét értékpapír a kibocsátási ár felett forgott. Ez pedig akár azt is jelenthetné: az európai IPO-piac kilábalt az elmúlt hónapokban tapasztalható mélypontjáról. A valóság azonban kicsit másképp fest. Igaz, a Telecinco-tranzakció meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett, a kibocsátott mennyiséget húszszorosan túljegyezték, s ez elég volt ahhoz, hogy az első kereskedési napon 19 százalékos erősödést produkáljon. Ami a Postbankot illeti, a csökkentett kibocsátási árfolyamon felkínált papírokra alig kétszeres volt az érdeklődés, s a tőzsdei debütálást követően az egy százalékhoz közelített az árfolyam-emelkedés mértéke - írja a Financial Times.

Az okok meglehetősen egyszerűek. A spanyol ügylet túl kedvező volt ahhoz, hogy a befektetők ne mulasszák el. A Telecinco meglehetősen szép éveket tudhat maga mögött: a társaság Európa egyik legnyereségesebb műsorszóró társasága 33 százalékos eredményhányaddal. Emellett a jövőkép is biztatónak tűnik, az első fél évben a társaság hirdetési bevételei több mint 20 százalékkal nőttek, miközben ott lebeg a vonzó osztalék lehetősége is. Mindazonáltal, a részvényeket vonzó árfolyamon, a szektor többi tagjához képest is számottevő diszkont mellett ajánlották fel.

A Postbank éppen a fordítottja: két hétig tartott a jegyzési procedúra, amelynek során a könyv szerinti értékéhez képest 1,2-szeresen próbáltak túladni a bank részvényein, miközben az ágazat többi tagja ez alatti értéken forog. S aligha lehet azt mondani, hogy a német bankszektor "kirobbanó" formában lenne. Arról nem is beszélve, hogy a Postbank részvényei révén egy kizárólag belföl-

dön tevékenykedő bank papírjaihoz jut hozzá a befektető, miközben a német gazdaság is meglehetősen törékeny állapotról tesz tanúbizonyságot. A kibocsátás mérsékelt sikerében nem is ezek a tényezők játszották a fő szerepet, hanem, hogy a Deutsche Bank - miközben az IPO vezető szervezője volt - nem tanúsított nagy érdeklődést a Postbank iránt, illetve, hogy meglehetősen nagy szakadék tátongott a piac által várt kibocsátási árfolyam és a valós között. A Deutsche Postbanknak végül nem maradt túl sok választása: a kibocsátási volument 33 százalékra mérsékelte a korábbi közel 50 százalékos pakettről, s 28,50 euróra csökkentette a kibocsátási árat a kezdeti 31,50-36,50 eurós sávról.

A nagy tranzakciók, mint a legutóbbiak, rányomják bélyegüket az elkövetkező hónapok részvénykibocsátásainak hangulatára. Milyen tanulságot lehet levonni? Tény, mindkét ügyletnek voltak gyenge pontjai. A Postbanké szétszórtnak tűnt, a Telecinco viszont túlságosan is alacsony árat célzott meg. A német befektetők azonban alighanem hozzászokhattak ahhoz, hogy a tanácsadók túlságosan is ambiciózus árfolyamot tűznek ki célul, ami három IPO-t már kudarcra ítélt. Nem sok kellett ahhoz, hogy a Postbank is hasonló sorsra jusson. Mint az ismert társaságoknál várható, a részvények iránt meglehetősen nagy volt a kisbefektetői érdeklődés. Ám míg a Telecinco IPO-ja szinte transzba ejtette a lakossági réteget, addig a Postbanknál 20 százalékos részvételt mutattak. Igaz, ez utóbbi adat is meghaladta a korábban prognosztizált 10-15 százalékos arányt. A spanyol befektető aligha panaszkodik majd a Telecinco-részvényei miatt, ám német sorstársa már igen. Sok választása azonban nem volt: az idei évre beharangozott 57 európai IPO közül mindössze három zajlik Németországban. Az elmúlt évek statisztikái pedig aligha vetítenek előre vonzó jövőképet: az 1997 óta a nyilvános részvénykibocsátási ügyleteknek mindössze 8 százalékát lehet sikeresnek nevezni.