A jó adat már nem is elég?

A technológiai szektor az elmúlt időszakban több profitwarninggal és kedvezőtlen negyedéves számokkal is kedveskedett a befektetőknek. Elég csak a Veritas bejelentésére gondolni, amelyet több kisebb szoftvertársaság, mint például a Kana Software, a JDA Software és a FileNet figyelmeztetése követett a sorban. A hírek aligha biztatók, ráadásul háttérbe szorítják azt a tényt, miszerint a második negyedéves gyorsjelentések kétségkívül kiugrónak ígérkeznek a tengerentúlon.

A Thomson First Call összesítése szerint mindeddig közel 350 társaság tett előzetes bejelentést a negyedévre vonatkozóan, amelyek egyharmada pozitív lett, kicsivel több mint a fele pedig negatív. Az arányok nem túl kedvezőek, ráadásul a technológiai szektor esetében a mérleg nyelve még inkább a rosszabb kilátások felé lejt, ám az elmúlt évhez képest így is kifejezetten kedvezőnek tűnik az összkép. Tavaly a technológiai társaságoktól 82 pozitív és 147 negatív figyelmeztetés érkezett, ráadásul 1996 óta átlagosan kétszer több kedvezőtlen bejelentést tettek a vállalatok, mint kedvezőt.

A befektetői bizalom azonban romokban - mutatnak rá a szakemberek -, így aligha lehet számon kérni a befektetőktől, hogy a profitwarningok hírére aggódni kezdtek. S az sem nyugtatja meg őket, hogy az elemzők alighanem egyre nagyobb növekedési kilátásokról beszélnek, miközben a társaságok igyekeznek óvatosan fogalmazni. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy mi számít rossz hírnek - vetik fel egyes piaci szereplők. A Veritastól például a második negyedévre 20 százalékos árbevétel-javulást vártak az elemzők, miközben a társaság 16 százalékos javulásról beszél.

Az eddig napvilágra került negyedéves számokra ráadásul nem is lehetett panasz: 99 százalékuk a várakozásoknak megfelelő, vagy azt meghaladó profitról számolt be. Úgy tűnik azonban, ez már nem hír. Az elemzők már régen beharangozták a kedvező negyedéves eredményeket, éppen ezért az ingerküszöböt meg nem haladó adatok egyszerűen hidegen hagyják a piaci szereplőket.

Emellett azt is látnunk kell, hogy az előző esztendővel szemben, 2004-ben meglehetősen szűk sávban mozognak a tőzsdeindexek. Míg az S&P 500 ez évi legalacsonyabb és legmagasabb értéke között mintegy 7 százalék volt az eltérés, addig ez tavaly 39 százalék volt. S mint a Dresdner Kleinwort Wasserstein szakemberei meg is jegyezték: az amerikai tőzsdemutatónak az elmúlt negyedszázadban mindössze négy alkalommal volt hat hónapon keresztül ilyen szűk mozgástere. Európában sincs ez másként: a FTSE-100 index 6, a FTSE Eurotop 7 százalékos sávban mozgott, szemben a 2003. évi 36, illetve 40 százalékossal. Ázsiában némileg szélesedett az olló: a Nikkei 225-nél 17, a FTSE Asia Pacific Basinnél pedig 22 százalék volt az idén a különbség az index minimuma és maximuma között, szemben a tavalyi 46, illetve 50 százalékkal.

Az április-júniusi időszakra összességében 21 százalékos eredménynövekedéssel számolnak az elemzők az S&P 500 indexkosárba tartozó cégektől - mutat rá a Thomson First Call. Amennyiben ez teljesülne is, akkor 2004 második negyedéve lenne sorozatban a negyedik negyedév, amikor 20 százalék feletti profitjavulást produkálnak a tőzsdecégek. Ám sajnos egyúttal az utolsó is. A második fél évben az eredmény apadásával számolnak a szakemberek (a július-szeptemberi időszakra már csak közel 15 százalékos eredményjavulást prognosztizálnak), miután az emelkedő energia- és munkaerőköltségek, valamint a gyengülő dollár kihat a profitra. A tendencia jövőre is folytatódna: a Citigroup elemzői mindössze 6,9 százalékos nyereségjavulásra számítanak 2005-ben.