Kiábrándult befektetők

Az európai befektetők hite láthatóan megrendült a részvényekben az első fél év folyamán, a magánszemélyek megtakarításainak ugyanis egyre kisebb hányada található ezen értékpapírokban - derült ki a The Wall Street Journal Europe legfrissebb felméréséből. A válaszadóknak mindössze 12 százalékos arányban vannak részvénybefektetéseik közvetlen és közvetett formában (befektetési alapok jegyein keresztül), szemben a tavaly év végi 13 százalékos adattal. A változás ugyan nem tekintélyes, ám miután a tőzsdéken tapasztalható bizonytalan hangulat közepette a magánszemélyek egyelőre ódzkodnak ettől a kockázatos szegmenstől, pillamatnyilag nem várható, hogy a trend megfordulna. Az olajárak továbbra is magasak a közel-keleti helyzet miatt, erőteljes gazdasági fellendülés az öreg kontinensen sem tapasztalható, ráadásul a tengerentúlon a Fed hozzákezdett a kamatemelésekhez - mutatnak rá az elemzők.

Készpénz - úgy tűnik, hogy ez lépett elő az egyik legkedveltebb "megtakarítási" formává. Főként, hogy a részvénypiacok tavalyi erőteljes növekedését követően hasonló tendenciában reménykedtek 2004-ben is a befektetők, ám csalódniuk kellett. Bár a börzeindexek pluszban zárták az év első hat hónapját, a Dow Jones Stoxx 50 index kétszázalékos erősödését aligha lehet szárnyalásnak nevezni. Mindeközben a tengerentúli mutatók meglehetősen vegyesen mozogtak: a Dow Jones 0,4 százalékkal apadt, míg a Nasdaq 1,6-del növelte értékét.

A viszonylag alacsony kamatlábak mellett a kötvénybefektetések sem tűnnek jó ötletnek, így a befektetőknek egyetlen választása maradt: olyan alternatív termékek felé vették az irányt, mint az ingatlan, a fedezeti (hedge) alapok, avagy a nyugdíjalapok. Ennek köszönhetően szinte mindegyik EU-tagországban nőtt az egyéb befektetési termékek aránya a háztartások megtakarításain belül, s ezen szegmens bővülésére az elkövetkező hónapokban is számítani lehet.

A kötvénypiacot az alacsony kamatok "végnapjai" pezsdíthetik fel, amire esély is van, hiszen a Fed az elmúlt héten 25 bázisponttal, 1,25 százalékra növelte az alapkamat mértékét. Igaz, az EU-ban meglévő kétszázalékos alapkamathoz képest még van mit behozni.

Az egyes európai országokban egyébként meglehetősen vegyesen alakult a részvénybefektetések aránya a háztartások portfólióin belül. Nagy-Britanniában, Svájcban és Görögországban kismértékben nőtt a súlyuk a megtakarításon belül, amit az első két országnál a gazdaság stabil helyzetével magyaráznak a szakemberek, Görögországnál pedig az új kormánnyal és nyári olimpiai játékok okozta eufóriával. A kontinens többi részén 1-2 százalékos visszaesés következett be 2003 végéhez képest, főként azoknál, ahol az elmúlt év első fél éve komolyabb bővülést hozott ezen a téren. A legnagyobb visszaesést Olaszország produkálta, hiszen hat hónap során 20-ról 13 százalékra morzsolódott le a magánszemélyek részvénybefektetéseinek aránya. A legnagyobb kockázatot a svéd magánszemélyek vállalják, hiszen megtakarításaik 29 száza-léka található részvényekben, amelyet Nagy-Britannia követ a sorban 19 százalékos arányával. A legkisebb szeletet, 5-5 százalékot Portugáliában, Cseh-, Görög- és Franciaországban hasítják ki a részvények.

Az európai befektetők pesszimizmusát mutatja, hogy 2005-re sem várnak javulást a börzéken, sőt kifejezetten eséssel számolnak, mondván, az emelkedő kamatlábak érzékenyen érintik a részvényárfolyamokat.