Újabb lengyel kamatemelés?

Éppen csak meglepte a lengyel jegybank a pénzügyi piacokat vártnál nagyobb ütemű kamatemelésével, máris újabb szigorításokat helyezett kilátásba. Krzysztof Rybinski kormányzóhelyettes egy az európai uniós csatlakozás és az új tagállamok inflációjának összefüggéseit elemző konferencián nyilatkozott országa tervezett kamatpolitikájáról - tudósított a Reuters.

A lengyel központi bank a múlt héten felsorakozott a Fed mögött, és hogy kitűnhessen a több mint egy éve várt amerikai kamatemelés mellett, a várakozásokkal ellentétben 5,25-ról nem 5,5-re, hanem rögtön 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatszintet. Az indoklásban fő szempontként a magas infláció szerepelt, Rybinski azonban hangsúlyozta: esetükben a probléma nem uniós gyökerű. Az áremelkedéshez az EU-tagság is kétség nélkül hozzájárul, a nagyobb problémát azonban a gazdasági növekedés sebessége és az élelmiszerárak emelkedése okozza. Az infláció májusban 3,4 százalékos volt az országban az egy hónappal korábbi 2,2 és a márciusi 1,7 százalék után, sőt, júniusban a jegybank még ennél is magasabb, 4 százalékos árdinamikára számít. Az eurózónában, melyhez a későbbiekben Lengyelország is csatlakozni fog, az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékban határozta meg az átlagos infláció legmagasabb mértékét.

A lengyel jegybank az uniós csatlakozás árszínvonal-növelő hatását nem hagyja figyelmen kívül, de azt az év egészében is mindössze 0,9 százalékosra várja, májusban pedig mindössze 0,5 százalékot tulajdonított a csatlakozásnak. Az élelmiszerárak felől az árszínvonalra helyezedő nyomás a szakértők szerint júliustól csökkenhet, a keresleti oldal inflációgerjesztő hatása a továbbra is 6 százalék körül várt GDP-dinamikából adódóan azonban fennmaradhat. Addig is a lengyel jegybank a piacon tartja a szemét, és szükség esetén a kamatszint változtatásával reagál majd: az év végéig egy további 50-100 bázispontos emelést sem tartanak kizárhatónak.

A lengyel kamatvárakozások a régiós szemlélet miatt a forintra is hathatnak: a múlt heti emelést követően a hazai fizetőeszköz erősödni kezdett. Elemzők azonban akkor úgy vélték: bár a forint reagál a külföldi eseményekre, árfolyamát most elsősorban a magyar egyensúlyi mutatók alakulása határozzák meg. (VG)